szerencse

2020.07.05. 15:48

Hauszmann a vörös tűzben

A legendás építészt is ki akarták végezni Kun Béla őskommunistái

Balázs D. Attila

1919. június 24-én, Budapesten robbant ki a Tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb felkelés. Ez volt a monitorlázadás, amiben a Dunaflottilla hadihajói vettek részt. Ugyanekkor a ludovikás tisztnövendékek is fellázadtak a torszülött államalakulat ellen. A lázadás sikertelensége ellenére is nagyban hozzájárult az első magyarországi kommunista terror bukásához.

Az események a Budavári Palota átépítésével megbízott legendás építészt, Hauszmann Alajost is akaratlanul érintették. A lázadás napján a tervező épp otthon volt a Döbrentei utca 10. alatt, az általa tervezett pompás háromemeletes budai palotában és a híres portréfestővel, Jendrassik Jenővel beszélgetett, amikor közbeszólt a történelem.

Három páncélozott folyami hajó, a Maros, a Pozsony és a Csuka monitor, éppen ezekben a pillanatokban kezdte lőni a pesti Duna-parton álló Hungária szállót, amely akkoriban a bolsevikok bázisa volt – a kommunisták kisajátították maguknak az elegáns hotelt, amelyből Szovjetházat fabrikáltak.

A monitorok akcióját viszont a vöröskatonák gépfegyverekkel viszonozták. A pesti rakpartról leadott lövések a budai oldalon sétáló vétlen emberek életét is kioltották és sok golyó a házak falába fúródott. Hauszmann a lövéseket hallva, a beszélgetést félbehagyva az ablakhoz lépett, hogy bezárja a spalettákat, amikor egy golyó néhány centivel a feje felett süvített el s fúródott a szoba falába. Felesége, Mariette is veszélyben volt, hiszen az ő hálószobájának a falába is egy eltévedt golyó fúródott.

A vörösök nem Hauszmannak szánták a golyókat, bár ha nem bukik meg a proletárdiktatúra, könnyen lehet, hogy az életére törtek volna. Az építész csak a vörösök bukása után tudta meg, szerepelt a neve egy listán, amelyre azok kerültek, akiket augusztus végén akartak elszámoltatni, eltüntetni Kun Béláék.

Naplójában írja az építész, hogy azért tartották a rendszer ellenségének, mert a kommunisták szerint a „népnek verejtékével szerzett garasait a Királyi Palota építésére pazaroltam.” Azt sem bocsátották meg neki, hogy nyilvánosan kritizálta az 1919. május elsején Budapesten felállított monumentális, ám szerinte ízléstelen vörös díszítményeket.

„Gazságnak nyilvánítottam azt a merényletet, hogy a Királyi Palota kupoláján lévő magyar koronát, amelyet mint nemzetünk ezeréves alkotmányának szimbólumát minden hazafi szentnek tart, beszennyezték azzal, hogy vörös sapkával takarták le” – írta.

A kiváló építész persze tudta, hogy veszélyben van. Ennek volt jele, hogy már június 9-én köztulajdonba vették a kommunisták a palotáját, s csak úgy maradhatott ott, hogy komoly lakbért kellett fizetnie – a saját lakásáért… Nem véletlen, hogy a legendás tervező a Tanácsköztársaság végnapjait már a Velencei tónál található kastélyban töltötte a családjával, amely a fia, Jenő nevén volt.

A nyíltan proletárdiktatúra-ellenes Hauszmann aztán néhány nappal később boldogan jegyezte fel a naplójában: „A kommunizmus megszűnt.”

Hauszmann emberségére vall, hogy a világháború alatt – bár nem kérte rá senki – minikórházat alakított ki a velencei kastély vendégházában, ahol felesége is segédkezett. Anyagilag is támogatta a háború elszenvedőit, segítette a Vöröskeresztet, és külön a képzőművészeket is.

Hauszmann Alajos végül 1926-ban, 79 éves korában hunyt el. A budai Vár megújítására életre hívott program ma az ő nevét hirdeti.

Borítókép: wikipedia

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!