2019.11.15. 17:00
Posztumusz kötet és rangos emlékdíj őrzi Gazsó Ferenc emlékét
Az Iskola, társadalom, rendszerváltás című kötet eredeti szinopszisát még Gazsó Ferenc készítette, ám a szerző tavalyi halálát követően Békés Zoltán és Harcsa István szerkesztette meg a kötetet.
Budapest, 2012. oktber 25. Orbn Viktor miniszterelnk (j) a Magyar rdemrend kzpkeresztje a csillaggal kitntetst adja t Gazs Ferenc szociolgusnak, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusnak az Orszghzban 2012. oktber 25-n. MTI Fot: Mth Zoltn
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Szakmai rendezvényt tartott a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság (GFTT) pénteken a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelyen egy posztumusz Gazsó Ferenc-kötetet mutattak be, valamint kihirdették a Gazsó Ferenc Emlékdíj-pályázat díjnyerteseit is.
A programban először Gazsó Ferenc: Iskola, társadalom, rendszerváltás címmel összeállított művét ajánlották a közönség figyelmébe.
Mint elmondták, az eredeti szinopszist még Gazsó Ferenc készítette, ám tavalyi halálát követően Békés Zoltán és Harcsa István szerkesztette meg a kötetet a jelenleg látható végső formájában.
A kötetet méltatva felidézték, hogy Gazsó Ferenc a 60-as, 70-es és a 80-as években széleskörű kutatómunkát végzett az iskola és társadalom kérdéskörében – olyan pályatársakkal együttműködve, mint Andorka Rudolf, Ferge Zsuzsa, Pataki Ferenc, Várhegyi György. A most megjelenő kötetbe Gazsó Ferencnek a kutatói munkásságára épülő, a rendszerváltás körüli és utáni írásai kerültek be – tették hozzá.
Iskola, társadalom, rendszerváltás
2017 végén jelent meg Gazsó Ferenc Pályakép a szociológia sodrásában című kötete, amely sokak érdeklődését felkeltette. A szerkesztők három kiemelkedő jelentőségű, máig aktuális írást abból az anyagból most ismét közreadtak. Ezek: A törvény és az iskola valósága (1986), az Oktatás és politika (1993) és a Társadalmi átalakulás és oktatáspolitika (2016).
Az új kötetbe bekerült egy olyan tanulmány is, amely először jelenik meg: Stratégiai megfontolások az oktatási rendszer fejlesztéséhez (ez 1998 márciusában készült).
A posztumusz Gazsó Ferenc-kötetbe beválogatott tanulmányokat a következő négy tematikus fejezetbe soroltuk:
A kötet második részében Gazsó Ferenc kutatótársai által készített tanulmányok szerepelnek.
Gazsó Ferenc halála után a könyv előkészítését folytatók – Gazsó Ferenc szerzői jogainak örököseivel egyetértésben – felkérték Harcsa Istvánt és Laki Lászlót, hogy saját írásukkal bővítsék a kötetet.
Mindkét írás egyúttal tisztelgés Gazsó Ferenc munkássága előtt azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet az általa felvetett kérdések aktualitására – emelték ki.
A Gazsó Ferenc Emlékdíj-pályázat és a díjnyertes pályaművek bemutatása
A rendezvény második részében kerül sor a GFTT által kiírt ifjúsági pályázat eredményhirdetésére, és a legjobb pályaművek bemutatására. A társaság – Gazsó János nagylelkű támogatásának köszönhetően – Gazsó Ferenc Emlékdíjat hozott létre, amelyet azoknak a fiatal (40 év alatti) kutatóknak ítél oda, akik a Gazsó Ferenc által művelt témakörökben kiemelkedő pályaművet alkottak.
A Gazsó Ferenc Emlékdíj-pályázatra több mint 30 pályázó jelentkezett. A zsűri a 3 legjobb pályamű között megosztva adta ki a díjat.
Az emlékdíjpályázat három díjazottja Ceglédi Timea, Székely Levente és Susánszky Pál lett.
Az értékelés szerint
Ceglédi Timea Ugródeszkán. Reziliencia és társadalmi egyenlőtlenségek a felsőoktatásban című pályaműve 2018-ban jelent meg, az Oktatáskutatók Könyvtára című sorozatban.
A mintegy 270 oldal terjedelmű könyv nagyon érdekes, és nagyon aktuális kérdéssel foglalkozik. Olyan hátrányos helyzetű fiatalokat mutat be, akik kimagasló teljesítménnyel jutottak el a felsőoktatásig. Az ő kivételességük abban rejlik, hogy társadalmi hovatartozásuk alapján gyengébb teljesítményt jósolhattak volna számukra a korábbi kutatások tapasztalatai alapján. Külön érdeme a kutatásnak, hogy nem csupán a hátrányos helyzetű diákok életútjára fókuszál, hanem ezeket összehasonlítja a szóba jöhető kontrollcsoportokéval.
Az értékelés szerint
Székely Levente Magyar fiatalok a Kárpát-medencében című pályaműve azon alapul, hogy a szerző már hosszabb ideje kiemelkedő szakmai munkát végez az ifjúságkutatás terén,
ezen a területen a legutóbbi – 2016. évi – nagymintás ifjúsági vizsgálatot is ő vezette, majd a felvétel alapján összeállított kötetet ő szerkesztette. Ezt az írást a pályázat értékelői bizonyos mértékig a kötet zászlóshajójának tekintik, hiszen már a cím is globális és átfogó képet ígér a magyar fiatalokról.
Az értékelés szerint
Susánszky Pál A politikai részvétel egyenlőtlenségei Európában című doktori értekezésének jelentőségét az adja, hogy a szerző nagyon kiterjedt elméleti és módszertani ismereteinek a birtokában újragondolta és bizonyos fokig revízió alá vette a politikai egyenlőtlenségekről szóló empirikus kutatásokat,
sőt megalapozott kritikai értékelést is adott az eddigi elméleti keretekről. Különösen fontos az a következtetése, hogy a politikai részvétel egyenlőtlenségeit illetően – Európán belül – alapvetően hasonló mértékűek az univerzális trendek, illetve azok a vonások, amelyek csak egy adott nemzeti közösségre jellemzőek.
Ki volt Gazsó Ferenc?
Gazsó Ferenc 1932. október 8-án született Békésszentandráson. 1954-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd aspiránsként dolgozott. 1957-ben letartóztatták és Kistarcsára internálták. 1959 és 1963 között tanárként tevékenykedett, 1967-től a Fővárosi Pedagógiai Intézet szociológusa volt. 1970-től a Társadalomtudományi Intézet tudományos kutatója, 1979 és 1983 között a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, majd 1989-2002-ben a szociológiai tanszék egyetemi tanára. 1983 és 1989 között művelődésügyi miniszterhelyettesként dolgozott, 1989-90-ben a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja volt. Az MTA Politikatudományi Intézetének osztályvezetője, 1998-tól a Századvég Politikai Iskola megbízott igazgatója volt. 1975-től a szociológiai tudomány kandidátusa, mintegy száz tanulmányt és több könyvet publikált. A politikai rendszerváltás szociális környezetét, az új, demokratikus képzési, nevelési és szocializációs modelleket kutatta. 2012-ben – több évtizedes, a társadalompolitikában végzett tudományos, kutatói munkásságáért, oktatásszervezői, oktató, nevelői, szakmai és közéleti tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként – megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. Életének 86. évében, 2018. június 26-án halt meg. Tisztelői, tanártársai, tanítványai tavaly úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaságot.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adja át Gazsó Ferenc szociológusnak, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusának az Országházban 2012. október 25-én