Janus Pannonius és Mátyás király konfliktusáról írt darabot Pozsgai Zsolt

Budapesten, a Pozsonyi úti református templom altemplomának felújított színpadán mutatja be Pozsgai Zsolt Mátyás és Janus című darabját szeptemberben a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház társulata.

A történet 1471-ben indul, amikor Mátyás király ellen összeesküvést sző két, a királyhoz közelálló személy. Az egyik Vitéz János, a másik Janus Pannonius. Különösen Janus Pannonius árulása az, ami a királyt elkeseríti, Mátyás nem érti az árulás okát, és hogy magyarázatot találjon a történtekre, Janus után ered Pécsre – ismertette a darab cselekményét Pozsgai Zsolt író, rendező az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Mint mondta, a darab úgy épül fel, hogy nemcsak ezt a dilemmát mutatja be, hanem a történelmi korszakot is ábrázolja.

A darabot szeptember 22-én mutatják be Budapesten, a Pozsonyi úti református templom altemplomában, ahol Mátyás szerepében Széplaky Gézát, Janus Pannonius szerepében pedig Károlyi Krisztiánt láthatja a közönség.

Szerepel még a darabban Kákonyi Tibor, Krizsik Alfonz és Stelly Zsófia is. Az előadás látványtervezője Mira János – mondta el a műsorban Szigeti Réka, az előadás dramaturgja.

A darab cselekménye a színház honlapján olvasható ismertető szerint az alábbi síkokon bontakozik ki:

1472 január, Magyarország. Mátyás ravaszul leverte az ellene szőtt összeesküvést, melynek vezéralakjai között voltak Vitéz János és Janus Pannonius. Mindkét férfi korábban a király legfőbb bizalmi emberének számított, Mátyásnak köszönhették püspöki vagy érseki hivatalukat, vagyonukat, egzisztenciájukat. Különösen Janus Pannonius árulása volt az, ami a királyt leginkább elkeserítette. Vitéz János elfogása és gyámság alá helyezése után első dolga, hogy Pécsre utazzon, személyesen találkozzon egykori barátjával, pártfogoltjával, és maga járjon utána a valódi okoknak.

Janus Pannonius Pécsett megtudja, hogy a király elindult hozzá. Pánikba esik, a környezetét fel akarja készíteni a találkozásra. Önmaga lelkiismeretével is meg kell birkózni – de ahogy a király közeledik, egyre jobban úrrá lesz rajta a kétségbeesés, és mire Mátyás megérkezik Pécsre, Janus már újabb menekülés során Medvevárott öngyilkosságot követ el. Mátyás – ahogy ezt közben megtudjuk – az úton átélt találkozások hatására úgy dönt, megérti, és megbocsátja Janusnak az árulást. De későn érkezik. Akármi is volt a szándéka, Janus elemésztette magát ebben a belső harcban.

A drámának két alapvető síkja van. Az egyik fő vonal Mátyás érkezése. Az úti állomások, melyek során sok mindenkivel találkozik. Így: indulása, amikor Vitéz János érseket gyámság alá helyezi, és ezzel kivívja a főpap átkát. Az elhatározás, hogy elindul Pécsre. Találkozása út közben Kázmér lengyel herceggel, akit az összeesküvők helyette hívtak volna a magyar trónra. Kázmér Litvánia felé menekül Pécsről, Janustól, Mátyás emberi fogják el, és vezetik a király elé Dunaföldvár várában, itt találkozik tehát Mátyás a helyére kiszemelt herceggel. A találkozás után Mátyás elengedi a herceget, aki megismerve ellenfele valódi nagyságát és természetét, önként lemond a további követelésekről. Összeesküvést szőtt a király ellen, ő afféle megtért „Kentként” követi az uralkodót.

A másik fő szál a pécsi püspökség, a bazilika, a püspöki szállás, ahol Janus először nagy önbizalommal, látszólag lelkiekben felvértezve várja a királyt, és családjával, ágyasával és másokkal való jeleneteiben egyre inkább szembesül a veszéllyel. És azzal, mit tett ő valójában azzal, hogy Mátyás ellen fordult, és megtagadta korábbi hitét és elkötelezettségét. Összeveszik szinte mindenkivel, ágyasát, aki szembefordul vele, eltaszítja magától, húgát, aki viszont szeretné megérteni őt, vérig sérti és megalázza. Még anyja, Borbála is ellene fordul. Az első pécsi jelenetben a Kázmér herceggel tárgyaló magabiztos Janus Pannoniusból a második felvonás második felében egy önmagát marcangoló, lelkében beteg emberré válik – és amikor ez a két szál egybefut, és Mátyás megérkezik Pécsre, a találkozásukon már Janus számára minden eldőlt. Hiába Mátyás minden szava, bocsánat, meggyőzése – Janus önmagának nem tud megbocsátani. És a püspök önmaga részére a legszégyenletesebb halálnemet választja.

Borítókép:

Pozsgai Zsolt rendező a Földindulás című, Kodolányi János drámájából készült tévéfilm bemutatója után tartott pódiumbeszélgetésen a MOM Park Cinema City moziban 2014. október 19-én.

MTI Fotó: Kovács Attila