2019.04.13. 14:55
A magyar népszokás szerint a szentelt barka elhárítja a rontásokat
Emellett pedig megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli.
Debrecen, 2018. március 25. Barkaköteget tart kezében egy népviseletbe öltözött fiatal nõ a virágvasárnapi barkaszentelésen a debreceni Csapó utcában 2018. március 25-én. A keresztények virágvasárnap emlékeznek Jézus jeruzsálemi bevonulására, valamint ekkor kezdõdik a nagyhét, amely a húsvétra felkészítõ nagyböjt utolsó idõszaka. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Forrás: MTI / Czeglédi Zsolt
Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint – mondta Havay Viktória néprajzkutató az M1 aktuális csatornán szombaton.
A romai katolikus szokások szerint a barkát a virágvasárnapi szentmise előtt a pap megáldja, a hívek pedig a mise végén hazaviszik, majd a következő év hamvazószerdáján elégetik, ezzel készülve az új böjti időszakra – közölte a néprajzkutató.
A barka szimbolikája leginkább Jézus Jeruzsálembe vonulásánál földre terített pálmaágak jelentésének felel meg. A pálmaág a Makkabeus testvérek politikai lázadását jelképezi, és azért terítették Jézus elé, mert egyfajta szabadságharcost láttak benne.
Borítókép: virágvasárnap 2018-ban Debrecenben