Ingyenesen elérhető filmekkel ünnepli a Filmalap Székely Istvánt

Címkék#magyar nemzeti filmalap #lila akác #székely istván #légy jó mindhalálig #film #Kabos Gyula #rákóczi induló #Hyppolit a lakáj

Három szabadon megtekinthető filmet tesz közzé a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum a 120 éve született Székely István, a harmincas évek első számú magyar sztárrendezője emlékére, aki Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon.

Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap / Filmarchívum

Az évforduló alkalmából a Filmarchívum gazdagon dokumentált összeállításban foglalkozik a rendező pályájával. Számos fotó és dokumentum mellett közreadnak egy fényhangszalagot is, amely a Pardon, tévedtem! (1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel, Gaál Franciska, Paul Hörbiger színészek, Joe Pasternak producer, Nóti Károly forgatókönyvíró és Székely István közreműködésével.

A Filmarchívum videómegosztó csatornáján emellett

hétvégéig szabadon megnézhető Székely István három filmje: a Hyppolit, a lakáj (1931) és a Lovagias ügy (1937) Kabos Gyulával a főszerepben, valamint a Rákóczi induló (1933),

amelyet Gustav Fröhlichhel, a Metropolis sztárjával forgatott – olvasható a Filmalap szerdai közleményében.

Székely István (1899-1979) Berlinben kezdte filmes pályáját, ahol rendezőként négy filmben dolgozott. Magyarországon a Hyppolit, a lakájjal mutatkozott be, amely óriási közönségsikert aratott. A harmincas évek elején Székely István a magyar filmgyártás első számú sztárrendezője lett, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba, egymaga rendezte az addig elkészült összesen száz magyar film mintegy egynegyedét, huszonnégy alkotást.

Bár a magyar filmgyártásban a Hyppolit hatására vált uralkodó filmműfajjá a komédia, Székely István volt az első, aki más műfajokkal is kísérletezett Magyarországon, bűnügyi filmet, Lubitsch-stílusú operettfilmet és nagyszabású melodrámát is rendezett.

Nevéhez fűződik néhány igényes irodalmi adaptáció is, köztük Szép Ernő Lila akác (1934) és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének filmváltozata (1936).

1938-ban a zsidótörvények miatt emigrálnia kellett, azután Hollywoodban is karriert futott be. Alacsony költségvetésű, de lélektanilag jól megalapozott és nagy szakmai tudással megrendezett filmjeit ma már a horror, a musical és a film noir klasszikus alkotásai között tartják számon. 1972-ben Magyarországon készítette utolsó filmjét, a Lila akác új változatát – idézik fel a közleményben.

Borítókép: részlet a Hyppolit, a lakáj című filmből