Megerősítést jelent a Kallós Zoltán Alapítvány Prima Primissima díja

Tíz kategóriában 16. alkalommal vehettek át elismeréseket a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten – írja a krónika.ro.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló, a díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. „Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul” – hangsúlyozta az elnök.

Balázs-Bécsi Gyöngyi a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a díj nagy erkölcsi elismerést jelent, mert azt jelzi, hogy az alapítvány munkájának nemcsak jelentősége, hanem felelőssége is kiemelkedő. Ez megerősít bennünket abban is, hogy Kallós Zoltán hagyatékát átörökítve munkánkat jól végezzük, és hogy mindazzal, amit intézményünk Zoli bácsival együtt az elmúlt 16 év alatt tett, jó irányban haladunk” – mondta az elnök.

Hozzátette, egy ilyen rangos elismerés ugyanakkor felelősségre is ösztönöz, eddig is igyekeztek tevékenységeiket úgy szervezni, hogy programjaik maximális szakmai szintűek legyenek, de ezután helye sem lesz a tévedésnek. „Nemcsak a név kötelez bennünket, hanem a most kapott díj is” – mondta az oktatás, közművelődés és a népművészeti hagyományok ápolása terén tevékenykedő szervezet elnöke.

Úgy fogalmazott, a három terület szorosan összefügg, nem választható el egymástól, ugyanakkor oktatás terén fontosnak tartják, hogy a mezőségi, vegyes házasságból származó gyerekeket bevonják a magyar oktatási rendszerbe. A válaszúti és nagysármási szórványkollégiumban 140 gyerek tanul, ennek a közösségnek 30 százaléka vegyes házasságból származik.

Fontos, hogy megtanítsuk nekik a magyar nyelvet, hiszen nyelvismeret hiányában nem is tudjuk átadni azt a kultúrát, ami a miénk. Ebben nagy segítségünkre van, amit Kallós Zoltán összegyűjtött: a népi játék, néptánc, mondókák, népdalok – a népi kultúra minden szeletét fejlesztésre lehet használni” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi. Azt is kifejtette, ezeknek a gyerekeknek igyekeznek olyan alapot adni, ami egész életüket végigkíséri majd.

Kolozs és Maros megyei gyerekek járnak a válaszúti és nagysármási szórványkollégiumba, ugyanakkor mezőgazdasági szakiskolások is tanulnak az alapítványnak köszönhetően.

Ez azért lényeges, mert ezek a diákok remélhetőleg itthon maradnak. Ha jól meg tudjuk őket erősíteni, helyhez tudjuk kötni, segíteni tudunk nekik abban, hogy családot alapítva meg tudjanak élni ebben a régióban, akkor ők lesznek azok, akik magyar közösségeinket meg fogják tartani, sőt megdolgozzák a parlagon maradt földeket” – mondta az elnök.

A népművészet ápolásáról szólva kifejtette, Kallós Zoltán gazdag hagyatékát múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal népszerűsítik, ugyanakkor a múzeumból „kiviszik” a tudást, iskolákba, nyári táborokba, szórványtáborokban, pedagógusoknak szervezett továbbképzéseken és igyekeznek minden korosztálynak átadni a népi kultúra kincseit.

A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hozta létre Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat. A szórványoktatási központok, a népművészeti központ, a kézműves ház, a Felsőtőki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.