2018.06.08. 10:23
Vashegyi György: a művészet befektetés a jövőbe
A Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint a művészeti értékeknek és élményeknek minden magyar életében az eddiginél sokkal jelentősebb szerepet kell játszaniuk.
Budapest, 2017. október 13. Vashegyi György, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) megválasztott elnöke a Vigadó elõtt 2017. október 12-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítója, 2017 novembere óta pedig – saját szavaival élve – a mai magyar művészet legerősebb szellemi műhelyét, a Magyar Művészeti Akadémiát vezeti. Az elnök az Olvasat.hu-nak adott, pénteken megjelent interjúban azt mondta: elsődleges cél az, hogy a művészeti értékek és élmények az eddiginél sokkal jelentősebb szerepet nyerjenek a magyarok hétköznapjaiban. Mint mondta: „ettől nemzetünk erősebb, boldogabb, és minden tekintetben sikeresebb lehet, mindez ezért – ha úgy tetszik – egyfajta befektetés a jövőbe.”
Kifejtette azt is, hogy az általa irányított intézmény milyen lépéseket tehet a cél eléréséért. „Talán első köztük a művészeti nevelés fejlesztése, e téren (is) segítenünk kell a mindenkori kormányzatot. Emellett a közművelődésben is irányt kell mutatnia az MMA-nak: megfontolandó, hogy – amennyire lehet – tevőleges szerepet is vállaljon. Meg kell szólítanunk – életkorban a művészeti iskolák és egyetemek legjobb hallgatóitól „felfelé” elindulva – a teljes magyar művészi elitet, majd őket célzottan és közvetlenül, minőségi alapon támogatnunk” – mondta.
Az elnök szerint az oktatás fejlesztése mellett érdemes elősegíteni a művészeti ismeretterjesztést a közmédiában, hogy a közönség valóban megismerje és megérthesse az egyes művészeti ágak belső törvényszerűségeit. Emellett szükségesnek és fontosnak tartja bemutatni a művészeti élet eredményeit, a legjobb alkotásokat és előadásokat, és hangsúlyozni a magyar kulturális és művészeti élet határokon átnyúló egységét, tovább erősítve az összetartozás érzését. Utóbbira példaként hozta fel a tavaly augusztusban megalakult Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekarát.
Mivel az Akadémia kilenc tagozata felöleli az alkotó- és előadó-művészet területeit, az általános feladatok mellett speciális kihívások is jelentkezhetnek az egyes területeken. A portál kérdésére felelve Vashegyi György úgy jellemezte az MMA-t, mint köztestületet, mely „alkotó- és előadóművészetet, valamint művészetelméletet is átfogó összművészeti akadémia”. Az elnök szerint „megvan tehát a „súlyunk” ahhoz, hogy erős szellemi hátországként működjünk a nemzet, és a mindenkori kormányzat számára.”
A művésztársadalom és a kulturális élet szereplői is aktív támogatásra számíthatnak az MMA-tól. Az elnök összefoglalta, milyen tevékenységeket végeznek e téren. „Az Akadémiának egyik legfontosabb célja, hogy egy élhető, vonzó, vállalható, magas minőségű művészi életpályamodellt kínáljon fel a magyar művésztársadalom egésze számára. Ennek vannak részben szociális jellegű aspektusai is: mint a művészjáradék, melynek rendszere idén január elseje óta működik, március óta több mint 1200 művész már kapja is annak havi összegét. (...) Tavaly novembertől kivált a Titkárságból az MMA Kiadó, amely így – kiadóvállalatként – még hatékonyabb lehet: művészeti könyveket, albumokat, katalógusokat, konferenciafüzeteket jelentet meg, hiánypótló kiadványai életműveket dolgoznak fel. (...) Az Irodalmi Tagozat Közelképek írókról című sorozatában például évek óta jelennek meg fontos kismonográfiák eddig nem feldolgozott írói, költői életművekről. (...) Folyamatosan otthont adunk tudományos üléseknek, köztük irodalomtudományi tárgyú szimpóziumoknak, és irodalmi gálákat rendezünk. Kiemelt szakmai partnere lehettünk az idén első alkalommal megrendezett –és reményeink szerint minden évben megtartandó – Magyar Széppróza Napjának. Az Arany-emlékévhez, Arany János születésének 200. évfordulójához kapcsolódik a Hallgatni Aranyt! elnevezésű projektünk, mely a költő jelentős műveit teszi mindenki számára elérhetővé (egy honlapon hangzóanyag formájában, kiváló színművészek tolmácsolásában)” – sorolta Vashegyi György.
Az intézmény vezetője az akadémiai tagok életművének, valamint a közös magyar kulturális kincs digitalizálásának, adatbázisba rögzítésének kérdését is érintette. „Az akadémikusok életművével nemcsak azért kell foglalkoznunk, mert ez törvényi kötelezettségünk, hanem mert ezen életművek a magyar művészeti és kulturális élet kiemelten fontos részei, értékei. Szeretném, ha tíz-húsz éven belül olyan egységes kulturális-digitális archívumunk is létrejönne, mint az említett francia Gallica vagy például az olasz Internet Culturale – ennek elősegítésével is sokat tennénk a magyar művészetért.”
Vashegyi György fontos vívmánynak nevezte az MMA többéves előkészítés után elinduló új ösztöndíjrendszerét, mely a 18 és 50 év közötti művészeket célozza. Mint elmondta, 2018. szeptember 1-től száz ösztöndíjast, egy évvel később csatlakozik hozzájuk újabb száz, majd két évvel később ismét száz főt támogatnak, ami 2022-re évi majdnem 900 millió forintot jelent majd. Rámutatott, hogy ez új költségvetési forrás, nem kell elvonni sehonnan.
„Nagy örömünkre sikerült új, jelentős anyagi erőforrásokat behozni a magyar művészeti életbe. Ehhez igazítva kissé átalakítjuk tagozati ösztöndíjaink formáját is: azt szeretnénk, hogy az 50 év feletti művészek – mivel ők nem vehetnek részt az imént említett, elsősorban pályakezdő és középkorú művészek támogatására tervezett programban – súlyozottan részesüljenek ebben a másik, a tagozatok döntése nyomán megítélt ösztöndíjban.”
Az elnök az intézmény előtt álló feladatokra, célokra is kitért. „Igen nagy, de egyben szép feladat a következő időszakra a Magyar Építészeti Múzeum létrehozása. Jövőre az eddig abszolút sikernek bizonyuló nemzeti szalonok is új ciklust kezdenek; a kortárs építőművészet immár másodszor mutatkozik be majd ilyen formában intézményünkben, a Műcsarnokban. Az idei év fontos kihívása pedig, hogy az MMA, a Titkársággal együtt beköltözhessen az új, Bajza utca és Andrássy út sarkán álló irodaházába, amelyet nem titkoltan úgy szeretnénk „belakni”, hogy klubszerű találkozóhelye legyen a művészeknek, művészetelméleti szakembereknek.”
Forrás: Olvasat / Csanda Mária
Borítókép: Vashegyi György a Vigadó előtt 2017. október 12-én.
Fotó: MTI / Kovács Tamás