Wagner digitális arca, avagy: hogy lett logó a legatóból?

A Wagner-napok Magyarország egyik világhírű komolyzenei eseménye, nyilván nem véletlenül. A Ring, a Tannhäuser vagy a Lohengrin szerzőjének neve és halhatatlan zsenialitása – az egyéni ízlésvilágoktól eltekintve is – több mint evidencia. A róla elnevezett rendezvény idei szexepilje, hogy még az is benne van a pakliban, hogy zenebarátok és javíthatatlan operarajongók mellett elvetemült grafikusok is elözönlik a fesztivált. A szervezők ezúttal tulajondképpen lerajzolták Wagner zenéjét – nem is akárhogyan.

Látott már olyat a világ, hogy egészen egyedi látvány nyomán egészen egyedi hangzás születik: gondoljunk például a dróton ücsörgő madarak által megformált „kotta” " target="_blank" rel="noopener">lejátszására. A Müpa és a Geometry cégcsoport most csavart egyet a történeten. Nem látvány alapján alkottak hangot, hanem fordítva: a dallamokat követve készítették el a fesztivál arculatát.

A Budapesti Wagner-napok számára így egy eddig sosem látott, egyedi arculatot varázsoltak, melyhez az alapot Wagner operáinak főbb motívumai, illetve egy különleges szoftver adták. Az audiovizuális szakemberek és kreatív mérnökök által megalkotott program alapja a hangképelemzés, amely a vezérmotívumokban megszólaló különböző hangszereket, hangszercsoportokat egy-egy vonalnak felelteti meg. Ezek a vonalak különböző színű és irányú vektorokból épülnek fel, amelyek valós időben kapcsolódnak össze a képernyőn, így a dallamot azonnal lekövető vonalak látványos animációt hoznak létre.

A technológia és a klasszikus zene e két csúcsteljesítményének ötvözete a legendás zeneszerző műveihez méltó, lebilincselő látványvilág.

Hogy az alkotók a zeneszerző művein átvilágló – oké, legtöbbször szinte vakítóan átragyogó – örök emberit nemcsak hallhatóvá, de láthatóvá is formálják, olyan esszenciát ad a fesztiválnak, mely igazi kuriózummá teszi azt a világ komolyzenei eseményeinek széles palettáján. Mivel a zeneszerző művész-egyéniségét és főbb alkotói jegyeit rendkívül jól jellemzik operáinak vezérmotívumai, azt is mondhatjuk, hogy ebben a digitális arculatban tulajdonképpen Wagner lelke mélyére pillanthatunk.

A Müpában június 7-től 17-ig tartó Budapesti Wagner-napokon a szerző három nagyszabású zenedrámáját vonultatják fel: Trisztán és Izolda lenyűgöző szerelmének történetét ezúttal új előadásban élvezhetjük, amit az olasz színház kiválósága, Cesare Lievi állít színpadra olyan énekesekkel, mint az elismert Wagner-énekes Anja Kampe és a keresett német hőstenor Peter Seiffert.

A szerelem és a szenvedély központi eleme a Tannhäusernek is: Matthias Oldag a ma emberéhez szóló rendezésében Erzsébetként újra a lenyűgöző Szabóki Tündét hallhatjuk, a címszerepben pedig a kitűnő amerikai hőstenor, Stephen Gould gondoskodik a katartikus élményről.

Idén új szereposztásban tér vissza Kovalik Balázs 2015-ben hatalmas sikert aratott, rendhagyó rendezése, A bolygó hollandi, címszerepben a népszerű svéd baritonnal, John Lundgrennel, Sentaként pedig a világ operaházaiban rendszeresen megforduló Elisabeth Striddel.

Igazi ínyencségnek ígérkezik a finn Camilla Nylund Wagner-estje is, ahol a mester ritkábban hallható dalai mellett más 19. és 20. századi zeneszerzők – köztük Sibelius, Mahler és Strauss – művei is felcsendülnek.

A fesztivál alkalmából jelenik meg A bolygó hollandi DVD-verziója is.

További információ és jegyvásárlás a Müpa oldalán.

Borítókép: Müpa / Pályi Zsófia