2024.06.24. 12:27
Varga Mihály: erős iparpolitika, csökkenő adók, javuló exportkilátások és egyensúly az államháztartásban
A magyar EU-elnökség elsődleges célja, hogy erősítse Európa versenyképességét és iparát, amely a magyar vállalatok teljesítményét is növelheti – jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) hétfői közleménye szerint Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Lakatos Pétert, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökét, írja az MTI.
Varga Mihály pénzügyminiszter
Forrás: Facebook/Varga Mihály oldala
A pénzügyminiszter ismertette az érdekképviselettel a magyar elnökség prioritásait:
Magyarország az Európát érintő legfontosabb kérdésekben, így többek között az uniós iparpolitikában, a zöld gazdasági átállásban, a gazdabarát agrárpolitikában és a kohéziós politika felgyorsításában kíván előrelépni.
Az MGYOSZ támogatja a kormány adó- és adminisztrációcsökkentésre, munkahelyteremtésre épülő gazdaságpolitikáját – emelte ki a tárcavezető. Mint mondta: ennek részeként legutóbb a kedvezményes lakásáfa további, kétéves meghosszabbításáról döntöttek, amelyet a gyáriparosok is támogattak.
Közös eredmény, hogy a szomszédban dúló háború és az energiaválság ellenére sikerült megőriznünk a teljes foglalkoztatottságot, sőt, egyes ágazatokban már munkaerőhiány van – hangsúlyozta a közlemény szerint Varga Mihály. A tárcavezető megerősítette: a kormány elkötelezett a magyar munkahelyek védelme mellett, elsődleges célja, hogy a hazai munkaerőhiány enyhítése érdekében elsősorban a mintegy 300 ezer fős magyar munkaerő-tartalékot aktivizálja. Külföldi vendégmunkások csak és kizárólag azokba a hiányszakmákba érkezhetnek, ahol belföldi és európai uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter.
Varga Mihály emlékeztetett:
a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, a legtöbb elemzőintézet várakozása szerint jövőre az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadóság csökkentése mellett, a hiányt idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérsékli
– írták.
49 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés májusban
A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára.
A költségvetés továbbra is biztosítja a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet, miközben az erősödő gazdasági teljesítmény segíti a 4,5 százalékos hiánycél elérését
– szögezte le az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről hétfőn kiadott részletes tájékoztatójának bevezetőjében a Pénzügyminisztérium (PM), és megerősítette, hogy a költségvetés májusban 49 milliárd forintos többlettel zárt, ami 2016 óta a legkedvezőbb 5. havi mutató.
A május havi többlet részben annak köszönhető, hogy a Bizottság a pedagógus-béremeléshez kapcsolódó utalását május végén teljesítette – közölték.
2024 május végéig az államháztartás központi alrendszere 2548,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2559,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 115,5 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 104,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
Május végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1760,6 milliárd forintot tettek ki, amely 659,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben volt esedékes.
Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 2 848,4 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1 090,8 milliárd forintot fordítottunk május végéig.
Az uniós források érkezése továbbra is folyamatos: május végéig 546,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 801,9 milliárd forintot tettek ki.
A bevételekről a PM kiemelte, hogy az alacsonyan tartott adómértékek ellenére az előző év azonos időszakához képest az adó- és járulékbevételek 9,9 százalékkal magasabban teljesültek.
A jelentés kitért arra is, hogy a kormány kitart a hiány és az adósság csökkentése mellett, ezért a 4,5 százalékos módosított hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemezett át, miközben többezer milliárd forintnyi fejlesztést még az idén megvalósít.
Az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos ESA-hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 2514,8 milliárd forint. A 4,5 százalékos módosított hiánycélhoz tartozó várható éves pénzforgalmi hiány – a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról március végén közzétett jelentésben szereplő várható adat szerint – ugyanakkor 3982,0 milliárd forint. A központi alrendszer május végi hiánya (2548,5 milliárd forint) ennek 64,0 százaléka.
A jelentés adatai szerint központi alrendszer május végi 15 349,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 969,0 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal magasabb összegben alakultak, míg a 17 897,7 milliárd forint összegű kiadásai 754,2 milliárd forinttal, 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
