Teljesült az árfigyelő rendszer célja (videó)

Tény, a háború nyomán elszálltak az energiaárak, emellett az aszály és az uniós pénzek visszatartása is közrejátszott, ám amikor az energiaárak szelídültek, és a forint erősödésnek indult már tavaly ősszel, az élelmiszerárak akkor sem csökkentek, már csak azért sem, mert egyes piaci szereplők gyenge forintárfolyamot és továbbra is magas energiadíjakat áraztak be (nem csak az élelmiszer-kereskedők). A gyakorlatban viszont a kalkulált események nem a becsült mértékben következtek be, így egyes esetekben a profit akár három-négyszeresére nőtt – ugyancsak nem elsősorban a kiskereskedelemben. A GVH elnöke szerint az effajta árspekuláció nélkül kisebb mértékben emelkedtek volna az árak.

Az árfigyelő rendszer viszont 62 termékcsoport több száz termékét tartalmazza, egyelőre hat bolthálózat árait feltüntetve, és úgy tűnik, máris elérte egyik legfontosabb célját. Közvetve pedig lehetőséget ad a kiskereskedelemnek, hogy a beszállítókkal szemben újra jobb ártárgyalási pozícióba kerüljenek. Az elsőbbségüket a pandémia és a háború kitörésekor elvesztették, a kínálati piac elillant, a termelő diktálhatta az árak alakulását, amit a kereskedelem kelletlenül, de átvett azért, hogy a polcait áruval töltse fel. A kínálati piac újraformálódásával és például az árfigyelő rendszer hajtotta versennyel a kiskereskedelem rákényszerül a jobb ártárgyalási pozíciók megszerzésére.

Az új fejlesztéseknek mindkettőben szerepük van – mutatott rá Regős Gábor. Az olcsóbb vásárlási lehetőségek megtalálásában azért, mert nem csak egy-egy terméket keresnek a háztartások, viszont a keresett cikkeket két-három helyről szerzik be. Mint ismert, az árfigyelő nemrégiben bevásárlólista-funkcióval bővült, és az is várható, hogy a figyelt termékek köre is nagyobb lesz. 

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.