Az adó-visszatérítést az emberek többsége megtakarításra tervezi fordítani

Az első körben kiutalt, több mint 610 milliárd forintnyi családi adó-visszatérítést az emberek többsége hosszú távú megtakarításra tervezi fordítani, ez derült ki az OTP Bank és a Groupama Biztosító közös reprezentatív kutatásából, amelyet online eseményen ismertettek szerdán.

Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője elmondta: a megkérdezettek az szja-visszatérítés 51 százalékát megtakarításra tervezik fordítani, ennek nagyjából felét ugyanakkor folyószámlán vagy készpénzben, azaz könnyen hozzáférhető módon tartanák. A választ adók között jelentős volt még az állampapír, a megtakarítási számla, a nyugdíjbiztosítás, vagy a lekötött betét említésének az aránya – tette hozzá. A megtakarítást tervezők 10 százaléka biztosítási termékbe fektetne, és sokan most először indítanának élet- vagy nyugdíjbiztosítást, az ezeket tervezők aránya 6, illetve 4 százalékos.

Az OTP Bank, az OTP Nyugdíjpénztár és a Groupama Biztosító szakértői a beszélgetésen egyetértettek abban, hogy a most visszautalt óriási összeg egy részét fontos lenne az öngondoskodás irányába terelni.

Nyitrai Győző, az OTP Bank Daily Banking Tribe igazgatója arról számolt be, hogy az OTP 2011 óta minden évben elkészíti reprezentatív felmérését az öngondoskodásról, amelyben a 18–70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságot kérdezik. A legutóbbi kutatás szerint sincs jelentős változás a korábbi évekhez képest: az emberek kétharmada szerint az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez a nyugdíj után, ugyanakkor mégsem haladja meg a 20 százalékot azok aránya, akik rendelkeznének bármiféle kifejezetten időskorra félretett megtakarítással, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, nyugdíjbiztosítással. Ez az úgynevezett nyugdíjparadoxon – fejtette ki. A válaszadók több mint fele a nyugdíj után is szeretne dolgozni, és ebből tervezi pótolni a nyugdíjazással keletkező jövedelemkiesést. A megkérdezettek 40-45 százaléka otthon tartja a megtakarítását készpénzben, pedig az infláció folyamatosan erodálja ennek vásárlóértékét – mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője. Ismertetése szerint tavaly 16 ezer új tagja lett a pénztárnak, az összesen 249 ezer tagjuk tavaly 28 milliárd forintot fizetett be, így a pénztár vagyona 2021 év végén 353 milliárd forint lett.

Javaslatként fogalmazta meg Nyitrai Győző, hogy a rugalmas megtakarításnak számító nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ-t) ne csak papír alapon, írásban lehessen nyitni, hanem online is. Reményét fejezte ki, hogy a digitalizáció előretörésével ez a folyamat felgyorsulhat, mivel a szektor ezt az igényét jelezte a jogalkotók felé. A Magyar Bankszövetség és Befektetési Szolgáltatók Szövetsége már tett ezzel kapcsolatos javaslatokat a kormánynak – mondta.

Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője arról számolt be, hogy a járvány hatására felértékelődött az öngondoskodási hajlandóság, az életbiztosítás lett az egyik legnépszerűbb termék. Az ügyfelek 16 százaléka rendelkezik élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási megtakarítással. Közben a válság hatására az egyéb biztosítások iránt is megnőtt a kereslet, példaként említette a hitelfedezeti biztosítást, vagy a munkahelyek elvesztése elleni kockázati biztosítást.

Kérdésre válaszolva Nyitrai Győző közölte: jelenleg mintegy százezer darab NYESZ van, ebből a bank részesedése nagyjából 33 ezer darab (30 százalék). A teljes NYESZ-állomány 460 milliárd forint, ebből 200–230 milliárd az OTP piaci részesedése, nagyjából 40–44 százalék közötti.

Borítókép: illusztráció