Megtérült a járvány az áruházaknak

Mára valamennyi, a napi vásárlásokban meghatározó kiskereskedelmi üzletlánc közzétette a járvány miatti korlátozások fogyasztásra gyakorolt hatásait is tükröző előző üzleti év eredményeit – írja a Magyar Nemzet. Ezekből jól látszik, hogy ugyan váratlanul érte az országot a pandémia kirobbanása, az évek óta erősödő hazai vásárlóerő nem roppant meg a munkahelyek leállásával sem, hanem

a támogató gazdaságpolitikának köszönhetően továbbra is szilárd tartást adott a nemzeti összterméknek.

Ebben nagy szerepet játszott az az egyik legjelentősebb, válságra adott válasz, amikor a kormány a vállalati és lakossági banki kölcsönök törlesztésének felfüggesztéséről intézkedett, és bevezette a hitelfizetési moratóriumot 2020 tavaszán. Az otthonléttel megnövekedett napi bolti fogyasztáshoz, illetve a családok megélhetési költségeinek megbízható teljesítéséhez is hozzájáruló fizetési haladék mintegy 1,6 millió háztartásban jelenthetett tavaly átmeneti könnyebbséget. A meghosszabbítás miatt jelenleg is elérhető moratórium mellett a kormány több, a családok, a fiatalok és a vállalkozások támogatásáról szóló döntést hozott, például visszaállította a 13. havi nyugdíjat.

Megalapozott volt tehát, hogy a belső fogyasztást meghatározó multiláncok megtartották erős pozíciójukat az élelmiszerek, napi termékek értékesítésében, noha a járvánnyal járó korlátozások időnként szokatlan vásárlási viszonyokat alakítottak ki – ilyen volt az idősek idősávja vagy a 19 órai boltbezárás, illetve az iparcikküzletek nyitvatartásának átmeneti szünetelése. Ezzel együtt, ellentétben más ágazatokkal, itt nem okozott hátrányt a járvány, sőt, egy kivétellel valamennyi multilánc növelte bevételeit.

Noha a válság kezelését a kormány nem a lakosság megszorításával, hanem egyes területeken a nagyobb forgalmú szereplőkre külön elrendelt hozzájárulásokból is fedezi, a kereskedelmi különadót többen, például a cégek is vitatták. A nyilvános jelentések szerint viszont

nem befolyásolta jelentősen a jövedelmezőséget a forgalomarányos költség.

A forgalma alapján első helyre lépett Lidl diszkontlánc a tavalyi üzleti évben 667 milliárd forint nettó árbevételt termelt, jelentősen túlszárnyalva a 2020-as, 551 milliárd forintos eredményt. Ezzel meghaladta a korábban évekig piacvezető Tesco-hálózat pandémia előtt elért, 591 milliárdos árbevételét.

Hasonlóan az egy évvel korábbi, 28,6 milliárd forintos adózás utáni eredményhez, a Lidl nyeresége tavaly 28,4 milliárd forintra rúgott, amit egyebek mellett az ágazati adó tízmilliárd forintot meghaladó összegének befizetése után értek el.

Nemhogy megnehezítette volna a cégek működését a közteher, hanem még osztalékokra is futotta az eredménytartalék terhére.

A külföldi tulajdonosoknak elutalt összeg a Lidlnél 21,6 milliárd forint volt a járványos év magyarországi értékesítései után származó nyereségből.

Megírtuk: az osztalékok határon túlra utalását választotta a Tesco is, amelynek

február végén zárult a második olyan üzleti éve, amely után harmincmilliárd forintnyi osztalék járt a részvényeseknek.

Annak ellenére is, hogy míg a 2019/2020-as üzleti időszak nyereséggel ért véget, az azt követő, pandémia alatt zajló üzleti év kapcsán – egyedüliként a magyar piacon – kétszázalékos bevételcsökkenés mellett 1,574 milliárd forint veszteséget számoltak.

Ez azt jelenti, hogy miközben a lakossági fogyasztás mindvégig tartotta magát, az újabban a boltok bérbeadásából jelentős bevételeket elérő Tescónál – ahol a különadó 9,7 mil­liárd forintos kiadást jelentett – az adózás utáni eredmény éves összevetésben 33,4 milliárd forinttal lett kisebb, és mínuszba fordult.

A Tesco a korábbi évek eredménytartalékainak terhére a hazánkból származó nyereség után a 2017/2018-as pénzügyi évtől fizetett milliárdos osztalékokat. Folytatva a sort, 2020-ban és 2021-ben is harminc-harminc milliárd forint részvényesi kifizetést szavaztak meg.

Más különadót fizető iparági szereplőknél is futotta osztalékra: a haszon után az Auchan és a Spar tíz-tíz milliárd forintban állapították meg a külföldi kifizetéseket.

Béremelés a magyar cégnél

A legnagyobb magyar tulajdonú műszaki kereskedő, az Euronics üzlethálózatában az idei év első felében – a zárva tartott időszakot nem számítva – több mint húsz, a webshopban pedig mintegy hatvan százalékkal nőtt a bevétel – közölte lapunkkal a cég, ahol a bezárások idején sem csökkentették a munkavállalói létszámot, illetve az alapbéreket. A raktárosok bruttó 300-320 ezer forintot, a hitelügyintéző-pénztárosok 340-360 ezer forintot, míg a szakértékesítők 360-380 ezer forintot is kaphattak az első félévben a cégnél, amely összegeket a hálózat most infláció feletti mértékben emeli meg, és hűségbónuszt is bevezetnek.