Mégis eladó a Budapest Airport

A magyar kormány nem kötelező erejű vételi ajánlatot tett a Budapest Airport Zrt. megvásárlására.

Az ajánlatot, amelyet a repülőtér tulajdonosai a héten kaptak meg, nem utasították vissza, mint korábban, de piaci érték alattinak ítélték meg

– értesült a Magyar Nemzet iparági forrásokból. Ez jelentős változás a korábbiakhoz képest, ugyanis a budapesti repülőtér tulajdonosai egészen a közelmúltig kizárták részesedésük eladását.

A lap kérdésére Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, hogy folyamatban lévő ügyről nem kíván nyilatkozni. Hasonlóképpen nem válaszolt a Bloomberg megkeresésére az egyik tulajdonos, az AviAlliance német székhelyű repülőtér-kezelő társaság.

A magyar sajtóban a Magyar Nemzet írta meg először idén májusban, hogy a magyar állam ismét többségi tulajdont szerezne a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető cégben. A cél, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön. Palkovics László miniszter sajtónyilatkozataiban világossá tette, a jelenlegi fő tulajdonos kanadai nyugdíjalap számára nem annyira fontos, hogy a magyar gazdaságfejlesztéshez, az idegenforgalom élénkítéséhez, a közlekedéspolitikai célok eléréséhez egy modern és kulturált repülőtérrel járuljanak hozzá.

A lap iparági forrásból úgy értesült, hogy a tulajdonosok azt is belátták, a zajterheléssel kapcsolatos problémákat nem tudják megoldani.

A miniszter azt nyilatkozta, hogy mivel a korábban magas utasforgalom visszarendeződése több időt igényel, a profitvezérelt tulajdonosnak érdemes lehet inkább mással foglalkoznia. „Számára ez egy üzleti döntés, számunkra viszont fontos gazdaság- és közlekedésfejlesztési, sőt nemzetstratégiai kérdés” – mondta Palkovics László.

A fővárosi repülőteret üzemeltető Budapest Airportot pillanatnyi költségvetési szempontoknak engedve adta el a baloldali kormányzat 2005-ben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idején. A 75 évre megkötött koncessziós szerződés rendkívül erős védelmet biztosított a külföldi befektetőknek. A repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illeti meg.

A magyar érdekekkel ellentétes megállapodás szerint az állam mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhet. A tulajdonos által végrehajtott repülőtéri fejlesztések finanszírozási kamatterhe miatt gyakran ebből sem látott egy fillért sem a hazai költségvetés.

Miközben a magyar főváros légikikötőjét a vírusjárványt megelőző években egyre több utas vette igénybe, a tulajdonosok nehezen szánták rá magukat, hogy fejlesztésekre fordítsák a jelentős üzleti eredményt. Komoly kormányzati nyomás kellett hozzá, hogy bezárják a térségben egyedülálló bádog utaskarámot, és felépítsék a diszkontjáratok kiszolgálását végző mólót. Máig nem sikerült ugyanakkor megvalósítani a repülőtér kötött pályás elérését: a tervek elkészültek, uniós forrást minden bizonnyal lehetne kapni a programra, azonban a hírek szerint

a Budapest Airport tulajdonosai nem járulnak hozzá, hogy a vasútvonalat a repülőtér területén megépítsék, illetve bérleti díjat kívánnak szedni a terület használatáért.