Megháromszorozta a magyar aranytartalékot a Nemzeti Bank

A közlemény szerint a döntéssel a jegybank folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, amelynek köszönhetően az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett.

Az MNB kiemelte:

az aranytartalék növeléséről meghozott döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is.

Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött – jegyezték meg. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna) – fűzték hozzá.

Az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett – idézték fel a közleményben. A háború végén a jegybank a legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrn-be, ahonnan a tartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába.

A rendszerváltás idején az MNB akkori vezetésének döntése nyomán Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. A jegybank először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett – részletezték utalva arra, hogy az aktuális vásárlásaival az MNB a 2018-ban elkezdett folyamatot folytatta.

Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, így a kelet-közép-európai régióban mostantól Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.