Stumpf István: nemzetközileg is versenyképesebbé válhatnak a magyar egyetemek a modellváltással

A felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy egyetlen magyarországi egyetem sem tud bekerülni az első ötszáz közé a világon.

Hiába vannak ugyanis nagyon jó, világszínvonalú intézmények hazánkban, ahol adott esetben Nobel-díjra esélyes kutatások is folynak, ha ezek valójában szigetszerűen működnek. A gazdasággal szorosabb kapcsolatot tartó modell talán alkalmas lehet arra, hogy az egyetemek végre ki tudjanak törni ebből az állapotból

- mondta Stumpf István.

A kormánybiztos kiemelte: alapvető feltétele a versenyképességnek, hogy minőségi tudástermelő intézményeink legyenek. Egy olyan kis ország, mint Magyarország, rendkívül kiszolgáltatott a világgazdaság működésének, nagyon kevés saját erőforrással rendelkezik, ám az ész, a tudás talán az egyik legfontosabb tőkénk lehet. Ugyanilyen fontos a jó minőségű föld és víz megtartása.

A kormányzati szándékokból kiolvasható, hogy a kormány e három pillérnek szán kulcsszerepet az ország versenyképességének növelésében – mutatott rá.

Stumpf István elmondta, a kormány nagymértékben akarja növelni az egyetemi oktatás ráfordításait. Ezt mutatja az az 1500 milliárd forintos csomag, amelyet a Helyreállítási Alapból az egyetemekhez terel különböző jogcímeken.

Az új felsőoktatási működési struktúra és finanszírozás kialakítására 955 milliárd forint, a felsőoktatási képzési struktúraváltás és a felnőttképzési rendszer megújítására 172 milliárd forint, míg a tudományos és innovációs parkok és a nemzeti laboratóriumok létrehozására és komplex fejlesztésére 382 milliárd forint a tervezett forrás mértéke – közölte.

Stumpf István úgy fogalmazott: „a magyarországi felsőoktatást ki kell szabadítani azokból a béklyókból, amelyek az elmúlt időszakban akadályozták. Ne feledjük, hogy a nagy intézmények, különösen vidéken, a nemzeti identitásnak is fontos tartópillérei, emellett egyben a legnagyobb foglalkoztatók is.”