2020.01.14. 18:00
A plázastop fékezi a jól fizető diszkontok elszívóerejét
Ha szabadon terjeszkedhetne, még vonzóbb lenne az Aldi és a Lidl.
Hiába kínálnak a kiskereskedelmi átlagnál jóval magasabb bért a német diszkontláncok hazai leányvállalatai, mivel a plázastop korlátozza őket, nem gyakorolhatnak közvetlen nyomást a rivális áruházláncok bérpolitikájára – írja a Világgazdaság.
A Magyarországon 143 üzlettel rendelkező és 3600 embert foglalkoztató Aldi 2020-ban mintegy 2,5 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre. A bérpolitika a lojalitást honorálja: a vállalatnál eltöltött hosszabb szolgálati időt magasabb összeggel díjazza.
Két év munkaviszony után a bolti dolgozók legalább 12 százalékkal, a boltvezetők pedig 24 százalékkal magasabb bért kapnak.
Ez azt jelenti, hogy heti 40 órás foglalkoztatás esetén, 24 hónapos aldis munkaviszony után bruttó 362 900 forintra, kiemelt üzletek esetében bruttó 406 500 forintra nő a fizetés, a boltvezetőknél pedig 720 400, illetve 828 500 forint az irányadó bruttó bér.
Mivel a 182 áruházat üzemeltető és több mint hatezer embernek munkát adó Lidl üzleti éve márciustól februárig tart, a 2020-as emelés mértéke még nem ismert, csak az, hogy a diszkontlánc 2019-es bérei több vetélytárs idei ajánlatánál is kedvezőbbek. Tavaly márciusban átlagosan 15 százalékos béremelést hajtott végre a társaság.
Ezáltal a kezdő bruttó bér 267 és 287 ezer forint között szóródott, ami három év munkaviszony után a bolti eladók esetében 297–317 ezer forintra emelkedett. A logisztikai központokban dolgozó komissiózó munkatársak bruttó 277–313 ezer forinttal kezdenek, három esztendő múltán pedig 342–393 ezer forint bruttó bér illeti meg őket.
Az üzletvezetők kezdő járandósága 449–523 ezer forint havonta, ami három év munkaviszonnyal a hátuk mögött bruttó 632–695 ezer forintra kúszik fel.
A fenti összegekből leszűrhető, hogy a kiskereskedelmi láncok közül külön úton jár az Aldi és a Lidl, az ebből fakadó versenyelőnyét viszont egyik munkáltató sem tudja maximálisan kihasználni, mivel a plázastoptörvény gátat szab a terjeszkedésnek.
Bár Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért felelős államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott, hogy indokolt esetben az illetékes bizottság az építési, bővítési, átalakítási kérelmek 90 százalékát jóváhagyja, iparági tapasztalatok szerint az elvileg egy-két hónapos átfutás akár fél évig is eltarthat.
