Klímabarát Magyarország gazdaságfejlesztési stratégiája

Klímabarát Magyarország gazdaságfejlesztési stratégiája, ezt támasztja alá, hogy miközben tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült, az Eurostat megállapította, hogy 0,8 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Kaderják Péter az Energy Barge (Energia Bárka) elnevezésű projekt zárórendezvényén hozzátette, a 2017. januárjában indult projekt a Duna Transznacionális Program részeként, Magyarország és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projektet 7 országból (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia) érkező 15 partner valósította meg konzorciumi formában.

Ezáltal a projekt a klímavédelem két fontos területét az energia felhasználás és a közlekedés zöldítését is érintette.

A résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet a biomassza felhasználását hatékonyabbá tenni nem csak Magyarországon, hanem a teljes Duna menti régióban, a vízi közlekedés bevonásával. Kaderják Péter kiemelte, Magyarország pont a saját gazdaságfejlesztési stratégiája miatt tartja fontosnak az Energy Barge-ot, hiszen ez a projekt lehetőséget ad olyan megoldások kialakítására, amelyek segítségével a klímavédelem és a gazdasági teljesítmény a jövőben is egymást erősítő folyamatok maradnak.

Az államtitkár szerint a közlekedés és a klímavédelem kérdésénél

elsősorban az elektromobilitás kerül előtérbe

és kisebb hangsúlyt kap az egyes közlekedési eszközök kiváltása. Utóbbiról megjegyezte, egy nagyobb uszálysorral akár 280 kamionnyi biomassza szállítmány is kiváltható, azaz óriási terheléstől mentesülhetnek a közútak a vízi közlekedés erősítésével.