Egyre több kafetériát adnak a cégek

Limuzin a túlóra után, gourmet reggeli a munkahelyen egy neves séffel, elektromos kerékpár, avagy kertészrendelés fűnyírásra – már ilyen prémium-cafeteriaszolgáltatásokat is nyújtanak egyes magyar cégek a dolgozóiknak – monda el a Világgazdaságnak Fata László. A kafetériaszakértő hozzátette: természetesen fontos a megfelelő alapbér, ám a dolgozók nagyra értékelik, ha a munkáltató figyelmet szentel rájuk, a kedvükben jár. A munkaadónak elemi érdeke, hogy a mai, ínséges munkaerőpiaci helyzetben megbecsülje, megtartsa az értékes munkát végző dolgozóit.

Egyre több a közösségépítő, emberi kapcsolatokat erősítő program. Ilyen lehet, ha egy sporteseményt bérelt VIP-páholyból tekinthetnek meg a cég munkatársai, vagy együtt mennek koncertre, közösen zenélnek, főznek. A csapatépítő tréningek többnaposak is lehetnek.

Extra egészségügyi szolgáltatásként a dolgozók magánklinikán szűrővizsgálatokon vehetnek részt, vagy ott gyógykezelhetik őket. Némelyik munkahelyen le lehet dőlni ebéd után, máshol privát fülkét tartanak fenn a nyugodt telefonáláshoz. Nem egy helyen munka közben konditerembe vonulhat a dolgozó, terjed a munkahelyi masszázs is.

Bizonyos munkaadók bölcsődét létesítenek, vagy szobát alakítanak ki a betegség után óvodába még nem vihető lurkóknak, esetleg otthonra rendelnek mellé bébiszittert. Más munkahelyek szolgáltatásokat fizetnek ki a megbecsült dolgozóknak: például kertészt, takarítót, de akár még ingvasalót is.

Az eddig említett kafetériaszolgáltatások Magyarországon persze még nem mondhatók általánosnak, nálunk az a jellemző, hogy a munkavállalók mobiltelefont, utazási térítést, Széchenyi-pihenőkártyát, élelmiszer- vagy vásárlási utalványt kapnak a munkaadótól. A vezető beosztásúaknak pedig dukál a szolgálati gépkocsi. Fata László elmondta: idén átlagosan a cégek 390 ezer forintot költenek egy dolgozó kafetériájára, 4,5 százalékkal többet, mint 2017-ben. A Szent István Egyetem és a Cafeteria Trend közös kutatása szerint 10-ről 14 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek évi 500 ezer forintot meghaladó összeget áldoznak munkavállalónként a kafetériára, és 17-ről 24 százalékra nőtt a 400 ezer forintnál többet költők aránya.