2018.02.06. 08:02
Üresen konganak a postaládák
A feladni kívánt leveleknek már az egy százalékát sem dobja a magyar lakosság postaládába. A Magyar Posta évi tízmillió forintot költ a postaládák fenntartására, csaknem kilencezret tart fenn, sokkal többet az előírtnál.
Budapest, 2012. november 29. A Magyar Posta karácsonyi bélyeggel ellátott levelét mutatja egy férfi 2012. november 29-én a budapesti Vörösmarty téren, ahol bejelentették, hogy a Magyar Posta és az Ökumenikus Segélyszervezet közös adventi akciója keretében megjelent karácsonyi képeslapok eladásából származó teljes bevétel a segélyszervezet munkáját támogatja. Az alkalomra kibocsátott bélyegen Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festõmûvész Angyalos Madonna címû festménye látható. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Koszticsák Szilárd
Hiába csökken az elektronikus levelezés miatt a hagyományos levélforgalom, a jogszabály nem követi ezt a változást, így aztán sok helyen vannak üres postaládák. A Magyar Posta – mint egyetemes szolgáltató – köteles minden településen levélgyűjtő szekrényt üzemeltetni, mégpedig (közszolgáltatási szerződése szerint) a 7000 fősnél nagyobb településeken 7000 lakosonként egyet. Ehhez a társaság geográfiai modellezése szerint 4500 postaládára van szükség, a Magyar Posta mégis 8981 postaládát tart fenn – írja a Világgazdaság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése alapján. (E levélszekrényeken keresztül a nem regisztrált, úgynevezett közönséges levél adható fel.)
Külföldön, így európai országokban is a lakosságszám alapján kötelezi a törvény a postai szolgáltatókat a postaládák fenntartására, függetlenül azok kihasználtságától.
Magyarországon a levélgyűjtő szekrények fele kisebb településeken található, 41 százaléka az ötezer fősnél nagyobb településeken, városokban, 9 százaléka pedig a fővárosban. Jól megközelíthető helyen, általában közterületeken vannak, és csak a 3 százalékukat helyezték el a postahivatalokon belülre a postától kapott tájékoztatás szerint. A társaság azt is közölte, hogy a postaládák fenntartása évente több mint tízmillió forintjába kerül. Az ürítésük minden munkanapon megtörténik.
A kihasználtságuk nagyon változó, de összességében a társaság éves levélforgalmának kevesebb mint az egy százaléka kerül bele ezekbe a levélgyűjtőkbe, amelyek a városokban, turisztikai látványosságok környékén, nyaralóhelyeken kedveltebbek, hiszen a nap 24 órájában elérhetők.
A Magyar Posta 2016-ban 625 millió levelet továbbított.
A 2017-es végleges adatok még nem ismertek, de a társaság arra számít, hogy a korábbi évekéhez hasonlóan ismét csökkent a levélforgalma.
Állami feladat az egyetemes postai szolgáltatások nyújtása, a teendőket a lakossági szegmensben a Magyar Posta állami közszolgáltatóként végzi. A postaládák fenntartása a legalapvetőbb postai szolgáltatások közé tartozik. A vonatkozó uniós irányelv is elvárja az EU tagállamaitól, hogy biztosítsák a felhasználóknak az egyetemes szolgáltatáshoz való jogot, így azt, hogy a területük minden pontján minden felhasználó számára adott minőségű postaszolgáltatást tegyenek elérhetővé. A fejlesztési tárca válasza szerint a magyarországi helyzet összességében nem tér el a tipikus uniós gyakorlattól.
Paternalista szabályozás helyett önrendelkezés
Sérti az egyenlő bánásmód követelményét a Magyar Posta azon gyakorlata, amely szerint mindig és automatikusan csak nagykorú tanú jelenlétében adható át a postai könyvelt küldemény a vak és gyengénlátó címzettnek – közölte Székely László ombudsman az MTI-vel. Az alapjogi biztos felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsenek elő olyan szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek maguk rendelkezhessenek arról, hogy igénybe vesznek-e tanút vagy sem a hivatalos iratok postai kézbesítésekor.
Borítókép: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd
