2015.04.21. 09:06
Egyszerre probléma és megoldás a belföldi munkaerő-vándorlás
Megyei körkép - A kelet-magyarországi munkahelyek nem tudnak versenyezni a nyugati megyék bérszínvonalával, a nyugat-dunántúli bérek ugyanakkor az osztrák, német bérezéstől maradnak el jócskán.
Egyre nehezebb feladat a szakképzett munkaerő megtartása az ország több pontján a gazdaságilag fejlettebb régiók és a külföldi ajánlatok elszívó hatása miatt. A Profession.hu regionális szakértői szerint a hiányszakmák dolgozói igen könnyen váltanak munkahelyet, ami megnehezíti a vállalatok személyzeti osztályainak helyzetét a hosszútávon való tervezésben. Az online állásportál adatai szerint a három leggyakrabban előforduló hiányszakma a villanyszerelő, lakatos és a hegesztő, de szinte mindegyik megyében komoly szükség lenne mérnökökre, illetve képesített fizikai állományra. Vidéken informatikus fejlesztőt szinte lehetetlen találni.
Különösen a kelet-magyarországi megyékben nagy kihívás szakképzett munkaerőt alkalmazni, gyakori, hogy mire a munkavállalók megszerzik a munkahely által igényelt készségeket és tapasztalatokat, azonnal valamelyik nyugati megyében vagy a fővárosban, illetve külföldön keresnek munkahelyet. Itt a munkaerő-utánpótlást jelentősen megnehezíti az is, hogy a helyi fizetések nem tudnak versenyezni a nyugati-megyék bérszínvonalával, a helyi vállalatoknak tehát nincs esélye a munkaerő-vándorlás megfékezésére. A helyzetet jól illusztrálja, hogy Békés megyét 2000 és 2011 között több mint 14 ezer munkavállaló hagyta el.
A cégek között óriási a verseny a hiányszakmákban foglalkoztatott munkavállalókért. A nyugati megyéket sokan egy-két évre szóló, átmeneti megoldásnak tekintik, amíg előteremtik a külföldi munkavállaláshoz szükséges anyagi és szakmai feltételeket. Jelenleg Ausztriában 65 ezer, Németországban 89 ezer magyar dolgozik, és ezek a számok vélhetően tovább növekednek majd, hiszen a nagyobb ipari központokban több szakosodott cég foglalkozik a külföldi munkákra való toborzással. Gyakran még a multinacionális cégek sem tudnak olyan fizetéseket biztosítani, amik itthon tartanák az alkalmazottakat, ezért akkor is előnyben részesítik a külföldi munkavégzést a dolgozók, ha a célországban csak a szakterületükön kívül tudnak elhelyezkedni.
A magasabb életszínvonallal rendelkező városokban, például Győrben, Székesfehérvár, Veszprém nagyon nehezen megoldható a dolgozók lakhatása. Itt a legnagyobb vállalatok különböző lakás-és albérlet-támogatással igyekeznek munkavállalókat toborozni, de jelentős a munkaerő-ingázás is.