Magtárban a búza és az árpa - A szélsőséges időjárás és a vaddisznók sem kímélték a termést

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára július 31-i budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az idei aratás zökkenőmentes volt, minden érintett, így a gazdák és a hatóságok is felkészültek a munkára. Tájékoztatása szerint az őszi búzát több mint egymillió hektárról vágták le. A hozam meghaladta az öt tonnát hektáronként, holott előzetesen 4,6 tonnára becsülték. Az őszi árpa betakarítása néhány hete befejeződött 218 ezer hektáron. Hektáronként mintegy öt tonna lett a termés, az előzetes becslés 4,5 tonna volt.

Infografikánk 2010-től a fontosabb gabonanövények termésátlagát jelzi

A termés összmennyisége meghaladja az egymillió tonnát. A repce mennyisége az államtitkár beszámolója szerint hektáronként átlagosan 2,5 tonna körüli volt, a vártnak megfelelő. Ezt a növényi kultúrát 206 ezer hektárról vágták le. Az államtitkár elmondta: a kukoricánál a szakemberek most mintegy 6–7 millió tonna termésre számítanak, napraforgóból mintegy 1,5 millió tonna lehet az idei termés.

Augusztin Endre Herenden gazdálkodik mintegy 270 hektáron. Lapunknak az idei termésről nyilatkozott.

– Sajnos az elmúlt időszakban tapasztalt szélsőséges időjárás nem kedvezett a termésnek. Volt olyan parcella, ahol öt százalékot meghaladó viharkár volt, kipergett a mag. Törési kár is előfordult. A mélyebben fekvő vetéseken jelentősen megdőlt a búza, amelyet azonban sikerült betakarítani. Nagyobb termőképességű Genius fajtát vetettünk, hozzávetőleg 60–61 mázsa volt a hektáronkénti termés.

A repcét is betakarítottuk, 26 mázsa lett a hektáronkénti átlagtermés. Már ősszel, a vetés utáni napokban komoly kár érte a repcét. Jött egy hetven milliméteres felhőszakadás. Kicsivel a nyári betakarítás előtt szintén volt egy jelentősebb, 32 milliméteres csapadék, zivatar jégeső kíséretében.

A napraforgó betakarítása még hátra van, 40 mázsa körüli termésre számítunk hektáronként. A biztosító a napraforgó esetében öt százalékos kárt becsült fel. Ez kritikus mértékű, ugyanis az öt százalékos határ alatt a biztosító nem fizet, felette viszont a szerződések alapján jár a kártérítés. Mivel azonban erdővel szegélyezett területeink vannak, jelentős a vadkár is. Hasonlóan itt is öt százalékos kárt kell a termelőnek eltűrnie a vadászati törvény értelmében.

Arra a kérdésre, hogy milyen vadkárok merültek fel, Augusztin Endre úgy válaszolt, hogy elsősorban szarvas és vaddisznó kár érte őket.

– A vaddisznók a gabona érésekor okozhatják a legnagyobb kárt. Megdézsmálják a termesztett burgonyát, kukoricát, és az érésben lévő kalászosokat. Közvetett kártételük is jelentős. Mikor átcsörtetnek a termőföldeken, töréseket, taposásokat okoznak, kutatva túrnak az eleség után. A gyepterületeken és a kaszálókon jelentős a fúrási kár. A hátrahagyott gödrök miatt nehezen művelhető meg a talaj gépekkel.

A téli időszakban a szarvasok legelése okoz gondot. A szarvas elsősorban zöld részeket, télen azonban rügyeket, hajtásokat, vékonyabb gallyakat fogyaszt. Patáival föld alatti növényrészeket is ki tud kaparni, lekopasztja a búza- és rozskalászt. A taposási kár azonban súlyosabb a rágáskárnál. Tavasszal emiatt a búza nehezebben indul fejlődésnek. Vadkárok tekintetében az idei év kicsivel rosszabb volt, mint az előzőek.