Harminc százalékkal csökkent a méz ára egy év alatt

Hauber János leszögezte, nem véletlenül lett hungarikum az akácméz, hiszen kiváló minőségű a hazai méz, melyet Nyugat-Európában azért kedvelnek, mivel az ott termelt mézet is fel tudják javítani vele. Mint mondta, az időrendiséget tekintve hazánkban a tavaszi gyümölcsvirágzással indul a szezon, ekkor azonban a méhek még nem tudnak nagyobb mennyiséget hordani. Ezt követi a repce, az akác, a facélia, a hárs, az erdei virágok, majd a napraforgó - ami jelenleg is virágzik -, végül pedig az aranyvessző.

- A vevők körében természetesen az akácméz a legkeresettebb, ez kapható a legnagyobb mennyiségben, mivel a méhek fejlődési szakasza éppen úgy alakul, hogy az akácvirágzásra növi ki magát a legnagyobbra a család. Ilyenkor akár 50-80 ezer egyed is lehet egy kaptárban, ezért ekkor tudják a méhek a legnagyobb mennyiséget összegyűjteni. Az akácvirágot egyébként is különösen szeretik a méhek, így kimagaslóan termelnek ebben az időszakban - magyarázta a tapasztalt méhész.

Hauber János rámutatott, a magyar méztermelőknek komoly nehézséget okozott a hamis méz jelenléte a piacon. Ebből kifolyólag az Országos Magyar Méhészeti Egyesület korábban egy tüntetést szervezett, melyen a pápai méhészek is részt vettek. - A kínai, hamisított méz, melyet gyakran mesterséges úton állítanak elő, országunkba érkezve csökkentette a magyar méhészek esélyeit: a hazai termelők kevesebb mézet tudtak eladni. Szerencsére a tüntetés és a magas fokú odafigyelés révén mára már úgy látszik, normalizálódik a helyzet, és a hamis mézet a továbbiakban nem igazán hozhatják be az országba. Azonban hozzá kell tenni, hogy a hazai kereskedők között is volt olyan, aki vásárolt már nagyobb mennyiségben hamis mézet, melyet a saját termékéhez kevert, és ezáltal nagyobb haszonra tudott szert tenni - árulta el a szakember.

Fotó: Vallner Bettina

- Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a méhész mennyiért tudja eladni a termékét, ezért fontos szerepe van a különböző egyesületeknek. Megfigyelhető, hogy a korábbi években magasabb áron lehetett eladni a mézet, egy év alatt viszont nagyjából harminc százalékkal csökkent a méz ára. Ez betudható annak, hogy a tavalyi év lényegesen kedvezőbbnek bizonyult a méhészek számára, több volt az akácvirág is, ami nagyon fontos. Az előző esztendőben a környező országokban is jó minőségű, illetve nagyobb mennyiségű mézet tudtak termelni. Emiatt vannak olyan egyesületi tagok, akik még a tavalyi mézet is tartogatják, mert azt vallják, a jelenlegi árak mellett nem érdemes eladniuk. Valószínűsíthető, hogy az ősz folyamán emelkedni fog a méz ára, azonban az előző évi mértéket vélhetően már nem éri el - jegyezte meg a Naplónak nyilatkozva Hauber János.

Megtudtuk tőle, a mézhozam térségenként eltérő lehet. - Ebben a régióban a tavaszi kezdésnél annyira korán virágzott a repce, hogy gyakorlatilag megelőzte a gyümölcsvirágzást. Ez azért kedvezőtlen, mert a méhcsaládok még nem voltak elég fejlettek ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű nektárt tudjanak behordani a kaptárba, így nagyon kevés repcemézet tudtunk termelni. Az akác is korán kezdett virágozni, de addigra már viszonylag megerősödtek a családok, viszont jött egy komoly fagy, ami számottevően lecsökkentette a virágmennyiséget. Körülbelül az akácvirágok 40-50 százaléka maradt csak meg a hirtelen jött lehűlés miatt. Viszont az országban vannak olyan térségek, ahol még ennél is rosszabb volt a helyzet. Meg kell azonban különböztetni azokat a méhészeket, akik állóméhészettel dolgoznak, illetve a vándorméhészeket. Utóbbi ugyanis meg tudja keresni a kedvezőbb lehetőségeket, és oda viheti a méheit, ahol a virágzás megfelelő mértékű. Az ilyen méhész nagyobb hozammal számolhat - mutatott rá az egyesületi elnök.

Megjegyezte, jelenleg a napraforgó virágzik térségünkben, de a nektárképződésre még nehéz lenne következtetni a változékony időjárás miatt. Mindenesetre a méhészek spekulációi szerint a régióban lévő napraforgóra nyolc-tíz kilogrammos átlagot lehet számolni a méhcsaládok erősségétől függően. Ugyanakkor vannak olyan térségek, mint Enying és Bábolna környéke, ahol talán a megfelelő talaj és a vetőmag miatt ennek a mennyiségnek a dupláját is be lehet majd gyűjteni. - Ha egy méhészeti évet veszünk figyelembe, akkor azt mindig a nyár végétől kell számítani. A méheket ugyanis ekkortól kell a telelésre felkészíteni, és nem mindegy, hogy a méhmennyiség az adott nyár végén milyen, mert ez fogja meghatározni a következő év gazdasági erejét. Ha a nyár végén, illetve ősszel feletetjük a méheket - ezt meg kell tenni szeptember elejéig -, akkor gyakorlatilag a méhésznek az adott évben befejeződik az ilyenfajta munkája. Amikor a méhek téli pihenőre vonulnak, a méhanya egyre kevesebbet petézik, kisebb lesz a család. Ilyenkor van lehetősége a méhészeknek előadásokra járni, információkat cserélni, műhelymunkát végezni, és a téli időszakban jelentősebb az egyesületi munka is. Aztán tavasszal elkezdődik a szezon, és minél erősebb egy méhcsalád, annál gyorsabban fejlődik - ismertette a szakember.

A gyakorlott méhész hozzátette, vannak olyan családok, akik generációk óta foglalkoznak méhészettel, így megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. Sok idős méhész nem műveli már a szakmát, de néhány fiatal számára csábító ez a tevékenység, hiszen állami támogatást igényelhetnek a kezdő méhészek. Ők aztán igyekeznek elsajátítani a méhészet csínját-bínját, ami nagyon sok kitartást, idő- és energiaráfordítást igényel. - Országos szinten eléggé sok méhész van, talán több is, mint kellene. Ahogy az idősebb méhészek kimaradtak a munkából, tartottunk attól, hogy nem lesz utánpótlás, de ma már ez nem jelent problémát. Térségünkben 120 méhészeti egyesületi tag van, akik több mint 8700 kaptárral rendelkeznek - emelte ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesület pápai szervezetének vezetője.

Hauber János kifejtette, a méhészek számára fontos, hogy legyenek olyan közösségek, ahol szakmabeliekkel tudják megvitatni a munkájuk kapcsán felmerülő kérdéseket. - A méhészet egy csodálatos tevékenység, mely mindig igazi felüdülést jelenthet, és nem utolsó sorban nagyon sokat tanulhatunk a méhektől - zárta gondolatait a szakember.