Veszélyes vérszívók telepedtek meg hazánkban

Azóta az is kiderült, hogy a koreai szúnyog áttelelt a baranyai megyeszékhelyen, sőt terjed a városban. A bejelentés okkal került a címoldalakra, hiszen ez a szúnyog több veszélyes kórokozó terjesztéséért is felelős lehet, mint amilyen például a Japán-B-encephalitis vírus, ami súlyos idegrendszeri fertőzést okozhat a fogékony emberekben. Azonban nem a koreai az egyetlen egzotikus, az utóbbi évtizedben betelepült szúnyogfaj az országban- tudtuk meg Trájer Attilától, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának PhD hallgatójától. Az egyetem Környezettudományi Intézetének Limnológia Intézeti Tanszékén egyes kutatások éppen az inváziós szúnyogfajokra irányulnak.

- Jelen van már hazánkban az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus), és az egyik legfőbb betegségterjesztő faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) is, ez utóbbi Délkelet- Ázsiából érkezett hozzánk és 2014-2015 táján tűnt fel először a Dél-Dunántúlon - mondta el lapunknak a kutató.

Ilyen szúnyogcsapdákkal lehet gyűjteni a különböző fajokat, mutatja Trájer Attila
Fotó: Sági Ági

Trájer Attila egy szúnyogkutató expedíción Zágrábban maga is több pédányt fogott ebből az ázsiai tigrisszúnyogból. Ez a szúnyog több kórokozót is terjeszthet. A listáján szerepelnek a Nyugat-nílusi láz, a sárgaláz, a dengue-láz és a Chikungunya-láz vírusai, valamint a hírhedt Zika-vírus, továbbá számos fonalféreg, mint például a Dirofilaria immitis, a kutyák szívférgességének okozója is.

A Nyugat-nílusi láz vírusa, az emberekben elsősorban bőr-, szem- és tüdőférgességet okozó Dirofilaria repens és a fentebb már említett Dirofilaria immitis féreg már jelen vannak Magyarországon is és rendszeresen okoznak megbetegedéseket állatokban és/vagy emberekben. A kutatótól megtudtuk azt is, hogy ezeket a betegségeket nem csak egzotikus szúnyogok terjesztik. Magyarországon körülbelül 50 őshonos csípőszúnyog faj él, aminek jelentős része terjeszt(het) betegségeket, igaz a többség nem az emberekre, inkább az állatokra veszélyes kórokozók vektora. Ilyen betegségek például a nyulak myxomatózisa, ragadozókban a már említett szívférgesség, vagy például a madarak maláriafertőzése, amit egy szúnyogok által terjesztett egysejtű nemzetség tagjai okoznak.

Hazánkban az ízeltlábúak által terjesztett, nem behurcolt megbetegedéseknek csak mindössze egy-két százalékáért felelősek a szúnyogok A maradék 98-99 százalékért gyakorlatilag teljes egészében a kullancsok felelősek. Az utóbbi évek tendenciája viszont az, hogy a kullancscsípés okozta megbetegedések száma stagnál, a szúnyogok terjesztette megbetegedések száma viszont nő.

Az egzotikus szúnyogok megjelenése hazánkban valószínűleg a globális kereskedelem térnyerésének köszönhető. Egy átlagos szúnyog a kikelési helyétől - ha csak a szél messzebbre nem fújja - legfeljebb csak egy kilométernyire távolodik el. Az egzotikus gyötrő szúnyog (Aedes) fajok kifejezetten szeretik viszont a gumiabroncsok belsejét, mivel az ezekben megálló esővíz ideális, sötét és meleg tenyészőhelye a szúnyoglárváknak. A tigrisszúnyog megjelenése Európában feltehetően nem a gumiszállításnak, hanem a szerencsebambuszok tengeri szállításának köszönhető a távol-keleti országokból, ahol a faj őshonos. Ezek a vízkultúrákban nevelt növények az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és szállítóedényeik kiváló élőhelyei a szúnyoglárváknak.

Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus)
Fotó: Vass Máté és Trájer Attila

- Az egzotikus betegségek megjelenésének mindenképpen köze van a klímaváltozáshoz. A trópusi-szubtrópusi kórokozóknak szükségük van az őket terjesztő vektorokra- jelen esetben a szintén meleg égövi származású, mediterrán szúnyogokra. Megtörténhet, hogy a közlekedéssel behurcolt vektor már fennmarad nálunk is- tette hozzá Trájer Attila.

Elmondta azt is, hogy elképzelhető az az eset, amikor a szúnyog része az őshonos faunának, de a felmelegedés miatt válik életképessé a kórokozó, ami egy fertőzött emberrel vagy állattal kerül be az országba. Szintén lehetséges, hogy egy valaha jelen volt kórokozó, például a malária vektorai fennmaradtak, de a melegedés és a növekvő szúnyogpopuláció teremtik meg a kedvező feltételeit a betegség ismételt megjelenésének. Szót kell ejteni még a lepkeszúnyogokról is, melyek a szúnyogokhoz hasonlóan kétszárnyú rovarok, és több vírust és számos kórokozó egysejtűt is terjeszthetnek.

Ezeket a mediterrán faunaelemeket észlelték már hazánk legmelegebb dél-nyugati területein, sőt, a főváros agglomerációjában is. Négy hazai fajuk közül három vektora a Leishmania nevű egysejtű nemzetségnek, melyek fekélyes megbetegedéseket okozhatnak emberben és állatban egyaránt. Kutya már fertőződött helyben, itthon létrejött emberi megbetegedésre azonban még nem volt példa Magyarországon.