A gyerekesek 71 százaléka késik a számláival

Az elgondolkodtató adatok az egyik nemzetközi pénzügyi szolgáltató 2015. évi fogyasztói fizetési jelentéséből származnak, amely minden év harmadik negyedévében Európa 21 országában több mint 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információk alapján készül. Magyarországon 1081-en válaszoltak a kérdőívre. Az egyre többeknek rémálmokat okozó követeléskezelő cég felmérése feltérképezte az egyes generációk közötti különbségeket, különös tekintettel a gazdaság egyik húzórétegének számító fiatal Y generáció helyzetére – tájékoztatott Felfalusi Péter, vezérigazgató. Kiderült, hogy e korosztályban az átlaghoz hasonló a fizetési elmaradások aránya (64 százalék), de ha valaki csúszik a fizetéssel, akkor többnyire nemcsak egy számlával, hanem jellemzően három-néggyel is elmarad. A határidőket azonban jobban figyelemmel kísérik, mint az átlag, mivel a megkérdezetteknek csupán két százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudott a késedelemről. A kutatás adatai alapján a határidőn túl fizetett számlák között a mobiltelefon- és internetszámlák, valamint a közüzemi díjak állnak a vezető helyen, míg a legpontosabban a gyerekekkel (óvodai és bölcsődei költségek, tandíj) és a lakhatással kapcsolatos költségeket fizetik. A gyermekes és gyermektelen fiatalok fizetési szokásai között azonban lényeges a különbség. Míg a gyermektelenek 59 százaléka nem rendezte számláit időben az elmúlt 12 hónapban, addig a gyerekesek esetében ez az arány 71 százalék! Mind a gyerekesek, mind pedig a gyermektelenek esetében igaz, hogy amennyiben késtek a fizetéssel, az már több számlát is érintett.

– Sajnos a több számlával késés a gyermekesek esetén szintén jóval nagyobb mértékű, mivel az ő esetükben a válaszadók több mint fele kettő vagy annál több számlát nem fizetett ki időben, míg a gyermektelenek esetén ez a szám „csupán” 39 százalék – mutatott rá a szakember. – Tipikus, hogy az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség alapján is élesen elkülönülnek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordult elő vele késve fizetés, addig a felsőfokúnál alacsonyabb végzettségűeknél csupán 26 százalék nyilatkozott hasonlóan.

Az Y generáció és a lakosság véleménye hasonló a magyar gazdaság helyzetéről: a fiataloknak csupán hét százaléka, a teljes lakosságnak pedig a nyolc százaléka érzékel javulást, a fiatal felnőtteknek 28 százaléka nem nyilvánított véleményt, 65 százalékuk pedig elégedetlen. Érdekes, hogy a gyermekesek 11 százaléka – fizetési nehézségei ellenére – javulónak véli a helyzetet, míg a gyermektelenek csupán hat százaléka gondolja így. Ugyanakkor a megkérdezett fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét. A teljes magyar lakosságban is igen magas, 35 százalék ez az arány. Meglepő azonban, hogy a gyermekes és gyermektelen fiatalok szinte ugyanolyan arányban hagynák el az országot (41 és 45 százalék).

– A felmérés rávilágít arra, hogy a magyar fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményeit illetően. Bízunk abban, hogy ez a folyamat visszafordítható – hangsúlyozta Felfalusi Péter,  a pénzügyi cégvezérigazgatója.

Az új generációk kialakulása a száguldó technikai fejlődés kezdetéhez köthető.  Az X generációhoz az 1965 és 1980 között születettek tartoznak, az Y generáció az 1980 és 1995 között születetteké, a Z generáció pedig 1995-től napjainkig tart.

Egyre több hazai háztartás küszködik pénzügyi problémákkal, és a többség nem tud rendszeresen pénzt félretenni, még minimális összeget sem. A lakosság csaknem fele (44 százalék) nem engedhet meg magának semmilyen előre nem látható kiadást anélkül, hogy ne kellene kölcsönhöz folyamodnia.