Vadászati törvény: még nem dőlt el, hogy ki, miként, mennyiért hódolhat a szenvedélyének

Patinás környezetben, az Esterházy-család intézőjének 1879-ben épült és korhűen helyreállított kúriájában tartotta meg a Veszprém Megyei Vadászkamara a hagyományos Vadászkamarai esték rendezvénysorozatát.

– A vadászszenvedélyt a génjeinkben hordozzuk, aki ezt gyakorolja, az a kiváltságosok közé tartozik – mondta előadásában Kun Edit, egy vadászati lapkiadó igazgatója. Hozzátette, minden pillanat, amit a természetben vadászattal tölthetünk, egyben hálaadás is, hiszen részesei lehetünk a természet titkainak.

Tavaly év végén fogadta el a parlament a vadászati törvényt, a végrehajtási rendelet megjelenését január elejére várták. Pechtol Jánost, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkárát azért hívták meg a rendezvényre, hogy erről szakmai eszmecserét folytassanak. Csakhogy a rendelet nem jelent meg, azt februárra ígérik.

Ugyanakkor a törvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Európai Unióban nincs olyan jó vadászati törvény, mint a miénk. A lehetőség mindenki előtt adott, hogy hódolhasson a szenvedélyének, de hogy miként, mennyiért, arra az elkövetkezendő év ad választ.

Októberben nyílt meg a kúriában a „24 Fenyő” Vadászati és természetrajzi gyűjtemény, amelyet Varga János, a Hegyi Vadászok Vadásztársaság elnöke mutatott be. A termekben (hazai és külföldi) apró- és nagyvadtrófeák, valamint az elmúlt századok puskaműveseitől származó 33 régi vadászfegyver és kiegészítőik láthatók. A kiállítás nevét a falu kastélyparkjában álló 24 fenyőről kapta, melyeket Esterházy Imre gróf ültetett a feljegyzések szerint a XIX. század derekán.