Hazai korrupciós hálózatok

A tanulmány szerint nálunk jobb Észtország, Lengyelország és Litvánia is. A 27 uniós ország közül 20. helyet sikerült megszereznünk, tehát változatlanul az alsó harmadban helyezkedünk el.

A felmérés szerint a legkevésbé korrupt országok közé tartozik Dánia és Új-Zéland, őket követi Finnország és Svédország. Karin Olofsdotter svéd nagykövet, a budapesti nagykövetek számára, a TI Magyarország által rendezett konferencián rámutatott: Svédországban azért sikerül alacsony szinten tartani a korrupciót, mert bárki hozzáférhet a kormányzati dokumentumokhoz, így az adófizetők megtudhatják, mire költi el a pénzüket az állam.

Magyarországon a TI jelentése szerint más a helyzet. Megállapítja, hogy az állami intézményeket a kormány iránt elkötelezett emberek irányítják, s ha nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, a kormány, átírván a jogszabályokat, akadályokat gördített a civil kontroll útjába, és gazdasági érdekcsoportokat hoztak előnyhelyzetbe. (Nem segített ezen az sem, hogy 2011 novemberében a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írt alá az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni erősítésére.)

A közszektorban érzékelt korrupció szintje a világ 177 országában: Az országok 70 %-a ér el kevesebb mint 50 pontot a 100-ból

A GKI idei felmérése arra adott választ, hazánkban hogyan alakult az elmúlt három évben a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra nézve reprezentatív volt, a résztvevők 85 százaléka értékelte a korrupció alakulását, ebből 47 százalék nem érzékelt változást, 39 százalék a korrupció erősödéséről adott számot, 23 százalékuk jelentős erősödést tapasztalt, míg 14 százalék szerint 2010 óta csökkent a korrupció Magyarországon.

A megyeszékhelyeken a megkérdezettek a korábban észleltnél magasabbra értékelték a korrupció növekedési szintjét, de „fertőzöttség” tekintetében a főváros sem maradt el – áll a jelentésben. Ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy ezeken a településeken zajlanak a nagy beruházások – a javarészt EU források segítségével -, s a helybeliek rövid úton értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek pártállásáról.

Martin József Péter, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója szerint a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok nyilvánossága 2013-ban – az információszabadságról szóló törvény módosításának köszönhetően – tovább szűkült. Magyarország tehát ebből a szempontból nem előre, hanem visszalépett. A magyar társadalom kezd belefásulni a korrupciós jelenségekbe, az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha bármit észlelne.

GKI szerint Magyarországon korrupciós hálózatok alakultak ki, ezeket az elemzők a szervezett bűnözéshez hasonlítják, s erősödőnek vélik a „korrupciós veszélyeket”. A hálózatokban egyesek a kiírói oldalba épülnek be, mások a pályázatot írják meg, a hálózat valamely tagja pedig megnyeri a közbeszerzést. Miközben ügyelnek a kiszivárogtatás megakadályozására, és egyesek a feljelentések eltussolásáért felelősek.

A hálózaton belül a pénz hihetetlen gyorsasággal tűnik el offshore területekre. Így a magyar hatóságok elveszítik fölötte a kontrollt. Erről Pintér István, a Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány elnöke a Joint Venture Szövetség konferenciáján beszélt. Manapság hatalmas problémát jelentenek az offshore területek, mondta, az ide került vagyonok gyakorlatilag felkutathatatlanok.

Észlelhetően megugrott a korrupció szintje az EU-s csatlakozás után, amikor megnyíltak a, fejlesztési források, amelyeket a politikai elit gyakran a saját érdekei szerint osztott szét – ismertette egy friss, a szektorban végzett kutatás eredményét, Kelemen Hényel Nikoletta, a német és magyar korrupció kutatója.

Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint korrupciós ügyekben paradicsomi állapotok uralkodnak az országban. Úgy értékeli, hogy csökkent a korrupció kockázata, ami a jobban működő belső kontrollnak tudható be, folyamatosan javulnak a mutatók, az irányítottság, a működés területén az egész közigazgatásban, államigazgatásban is, így ezek a területek megelőző módon, intézményesen védetté válhatnak a korrupció rendszerszerű kockázatától.

A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index) a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon.

Az úgynevezett CPI az állami szektorban tapasztalható korrupcióra összpontosít és a korrupciót, mint a közhivatallal személyes haszonszerzés céljából való visszaélést definiálja.

Ez egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít, szigorú tapasztalati tények alapján.