Hol tart az ''adósmentés''?

Tavaly decemberben állapodott meg a kormány és a bankszövetség arról az intézkedéscsomagról, amely a devizában eladósodott lakáshitelesek terheit hivatott enyhíteni. Azóta a parlament törvénybe foglalta (és esetenként módosította) a megállapodás pontjait, a program tehát működni kezdett, ám nemrég hírek jelentek meg a segítségre jogosult az adósok passzivitásáról. Hol tart jelenleg az adósmentés? – kérdéseinkkel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk. Először az árfolyamrögzítésről érdeklődtünk.

– A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 2012. április 1-jétől június végéig a pénzügyi intézmények több mint 27 ezer gyűjőôszámlahitel-keretszerződést kötöttek. Az igénybevétel eddigi alacsony száma a törvény lépcsőzetes hatálybalépésével, az ügyfelek részéről az információgyűjtés szükségességével és a szerződéskötések időigényével indokolható. A pénzügyi intézmények a közszférában dolgozók kérelmét április 1-jétől, a lakáscélú devizakölcsönnel rendelkezőkét június 1-jétől, a nem lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező hiteladósokét szeptember 1-jétől kötelesek befogadni, de a bankok többsége előbbre hozta a határidőket – jelezte az NGM Kommunikációs Titkársága, hozzátéve, hogy a szerződéskötésre biztosított határidő 60 nap. Az árfolyamrögzítést az ügyfelek 2012. december 31-ig kezdeményezhetik hitelezőjüknél.

– A törlesztőrészletük befizetésével 90 napon túl késlekedők kérhették, hogy devizaalapú hitelüket forinthitelre váltsák és tartozásuk 25 százalékát elengedjék a bankok.

Ezt hányan igényelték eddig? – kérdeztük. A minisztérium a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva jelezte, hogy az érintett tartozások közül 438 millió euró devizakölcsön- állomány esetében állt fenn 90 napon túli késedelem. Ebből 132 millió euró összegben jelezték az adósok, hogy igénybe vennék a devizakölcsönök forintra konvertálásának lehetőségét. A kedvezményes átváltásra a fel nem mondott hitelek esetén augusztus 31-ei határidőt biztosított a törvény, ezért adatokra októberben lehet számítani.

Arra is rákérdeztünk, hogy a kilakoltatási kvóták hatályba lépése óta hány ügyfél ingatlanát árverezték el a bankok. Az NGM úgy válaszolt: a PSZÁF adatai szerint az elmúlt három negyedévben a bankok által kényszerértékesítésre kijelölt (tehát ténylegesen még nem értékesített) ingatlanok száma országos átlagban a teljes kvóta 70-80 százaléka volt. 2011. 4. negyedévében 1932 darab, 2012. 1. negyedévében 2950 darab, 2012. 2. negyedévében 3185 darab lakásról van szó. Az árverések számáról a tárcának nincsenek adatai.

A legrosszabb helyzetű (180 napon túl tartozó) adósok közül sokan bíznak a Nemzeti Eszközkezelő segítségében; az állami lakásfelvásárlással kapcsolatban az intézmény szóvivője, Ternyák Edit válaszolt kérdéseinkre. Mint írta, a kényszerértékesítésre jelölés kikerült a feltételek közül, tehát a hiteladósnak nem kell megvárnia, amíg a bank megteszi ezt a lépést, hanem ő maga is kezdeményezheti a programba belépést. Immár az egy gyermeket nevelők és az ápolási díjban részesülők is jogosultak lehetnek, ha a többi (ingatlanra, hitelszerződésre vonatkozó) feltétel is teljesül.

● A Nemzeti Eszközkezelő szerint az ősztől várhatóan már ezres nagyságrendben érkeznek a bankoktól az ingatlan-felajánlások. Az állami cégnél úgy tapasztalják, a hitelezők támogatják a programot.

● Az érintett hiteladós a bankban vagy a követeléskezelőnél szándéknyilatkozat aláírásával kezdheti meg az ügyintézést.

● Arra a kérdésre, hogy sikerül-e tartani az idei célt, a 8000 lakás állami átvételét, az Eszközkezelő úgy válaszolt: a hiteladósok és a hitelezők felajánlásainak mennyiségétől, ütemezésétől függ a keretszám kitöltése.