2012.06.19. 09:04
Hétmilliárdot spórolnánk ha egy időzónát ugranánk?
Székesfehérvár-Budapest - Júniusban különösen szembetűnő, hogy a nap korábban kel, mint mi. Herman Gábor ötletét, miszerint időzónát kellene váltanunk, számításokkal is alátámasztja.
- Június hónapban nagyon szembetűnő, hogy a napkelte jóval előbb van, mint az emberek ébredési ideje. A reggel 4 óra körül kezdődő pirkadat és a 4 óra ötven körül zajló napkelte megközelítőleg 1-1,5 órával előbb van, mint a társadalom nagy részének ébredési ideje. Ugyanakkor a lakosság nagy része még ezeken a hosszú nyári napokon is használ este világítást, hiszen a Nap háromnegyed kilenc körül megy le, míg az emberek átlagosan ennél 1-1,5 órával később fekszenek - sorolja megfigyeléseit a székesfehérvári születésű, de ma már a fővárosban dolgozó Herman Gábor, aki szerint a megfigyelésből is látható, hogy Magyarországon a reggeli órákban pazaroljuk a napsütést. Ha az életritmusunk a Nap járásával jobban összhangban lenne, akkor reggel nem sokkal a napkelte után ébrednénk és este nem, vagy alig volna szükség mesterséges világításra, és ezáltal villamos energiát lehetne megtakarítani.
Herman Gábor mérnök ötletéről nagyjából egy évvel ezelőtt már írtunk: A napsütés hatékonyabban kihasználható lenne, ha az ország a jelenlegi GMT+1 időzóna helyett a GMT+2 időzónát használná, azaz ha az órák egy órával többet mutatnának. Ebben az esetben mind a napkelte, mind a napnyugta egy órával később lenne és a lakosság természetes életritmusa közelebb lenne a természetes nappali világossághoz. Gábor szabadidejében készített egy országos becslést: a számítások alapján legalább 6,7 milliárd forinttal kevesebbet fizetnénk villanyszámlára, ha 2012-ben az ország a GMT+2 időzónában lett volna.
- De talán a pénzbeli megtakarításánál is fontosabb és nyomósabb érv az átállásra az, hogy az esték az év minden napján egy órával tovább lennének világosak, ami több lehetőséget biztosítana a szabadidő hasznos eltöltésére. Például 2012-ben az év 101 napján van világos este nyolc óráig, ez a GMT+2 időzóna esetén 71 nappal több, azaz 172 nap lenne! - sorolja tovább érveit a kezdeményezés kitalálója, aki az ismert közösségi oldalon már csoportot is létrehozott azok számára, akik támogatják az ötelet.
- Írtam a szakminisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a politikai pártoknak is, de érdemi választ sajnos sehonnan sem kaptam. Még annyit sem, hogy esetleg megviszgálnák a felvetést. Úgyhogy most egy kicsit csalódtam, a lendületem csökkent. Szerintem hosszú időre lesz szükség pusztán ahhoz is, hogy a döntéshozók megvizsgálják a kérdést tette hozzá Herman Gábor, aki szerint néhányan az érvek meghallgatása nélkül pusztán azért nem támogatnák az elképzelést, mert akkor mondjuk Ukrajnával, Romániával egy időzónába kerülnénk. Ebben a kérdésben viszont nem ilyen alapon kellene dönteni.