Kohéziós pénzek: Németország, Franciaország, Szlovákia, Finnország és Dánia ''ellenünk volt''

Az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós, vagyis felzárkóztatási források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik - közölte kedden Brüsszelben Margrethe Vestager Hansen, az EU-elnökséget ellátó Dánia gazdasági minisztere.

Az Európai Bizottság javaslatára a kohéziós forrásokból az éves keret 29 százalékának megfelelő 495 millió eurót fagyasztanak be 2013. január 1-től, de ez csak abban az esetben lép érvénybe, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében.

Magyarország az első

Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.

A büntető intézkedést már az idén június 22-én tartandó uniós pénzügyminiszteri ülésen hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket. Az előző napokban még olyan értesülések keringtek, hogy a miniszterek szeptemberben térnének vissza Magyarország ügyére.

Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a kirívóan rossz deficitadatokal felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak: nem a büntetés mellett foglaltak állást, hanem több lehetőséget hagytak Madridnak a kiigazításra. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni, így a döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg.

Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter az ülés előtt újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy kétlépcsős megközelítés lenne helyes Magyarország esetében, tehát büntető intézkedésről csak akkor kellene dönteni, ha a magyarok júniusig nem teszik meg időben a szükséges lépéseket.

Fekter elgondolásából tehát a júniusi újraértékelés beütemezése megvalósult - csak nem úgy, hogy negatív értékelés esetén akkor jönne a büntetés, hanem úgy, hogy kedvező értékelés esetén eltörlik a kilátásba helyezett büntetést.

Amadeu Altafaj-Tardio, a finn Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének szóvivője a kedd déli bizottsági sajtótájékoztatón - még a miniszterek döntése előtt - cáfolta Fekter azon feltételezését, miszerint az uniós javaslattevő-végrehajtó testület nem teljesen azonos mércével mér, Magyarországgal szemben szigorúbb álláspontra helyezkedik. A bizottsági szóvivő azt hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében korábbi időpontot írtak elő a deficitkiigazításra, mint Spanyolország vonatkozásában, és az Európai Bizottság "a megfelelő időben" minden tagállammal szemben ugyanazt a szigort képviseli.

Magyarországtól most azt várja az unió, hogy a költségvetési hiány 2013-ban az egyszeri intézkedések kivezetése után se haladja meg a három százalékot.

Ki volt Magyarország ellen, és ki mellette?

Az MTI kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a keddi, uniós pénzügyminiszteri ülésen "Magyarország mellett állt ki" Románia, Bulgária, Svédország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Csehország, Ausztria és Spanyolország, "Magyarország ellen foglalt állást": Németország, Franciaország, Szlovákia, Finnország és Dánia. A Reuters korábban brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva még azt jelentette, hogy Ausztria és Németország javasolta a lépés elhalasztását júniusig.