Borús kilátások: Kovács Árpád a kilábalás lehetőségeiről

A pénzügyi közvetítőrendszerek válsága az államháztartási gazdálkodás - a fiskális politika  - egyensúlyhiányait éles megvilágításba helyezte. A gondok elsősorban azokban az országokban törtek elő, ahol már hosszabb ideje hiányzott az összhang a gazdaság teljesítménye és a jóléti rendszerek finanszírozása között, a hiányt hitelekből fedezték. Nyilvánvalóvá vált, hogy a válság elleni küzdelem a fiskális politika alkalmazkodása nélkül reménytelen, jelentette ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az Észak-balatoni Polgári Klub ülésén. A válságból való kilábalás lehetőségei ott különösen borúsak, ahol az adósságszolgálati terhek elviselhetetlen finanszírozási terhet jelentenek.

A gazdasági válság az eddiginél erőteljesebb gazdasági kormányzást és egyeztetést igényel, ami egyben az unió jövőjével is kapcsolatban van. Ennek a közös válságkezelésnek a részeként, meglehetős késéssel, az EU gazdasági kormányzásának új építményéről a tagországok 2010. szeptember 7-én döntöttek. Az Európai Szemeszter lényege, hogy fél éves ütemezésben az EU és az eurózóna gazdasági és költségvetési politikáját, a Stabilitási és Növekedési Paktummal, valamint az Európa 2020 programmal össze kell hangolni. Az EU pénzügyi szankciókat sújthatja a tagországokat, ha eltérnek az ajánlásoktól és kötelezettségeiket tartósan nem teljesítik. Továbblépést jelent az Euró Plusz Paktum, amit az Európai Tanács 2011 márciusi ülése hagyott jóvá. Az aláírók kötelezettséget vállaltak, hogy a következő 12 hónapra intézkedéseket dolgoznak ki, főként a versenyképességük javítása érdekében.

Fontos döntés volt az adósságválság elleni közös fellépésben az Európai Stabilitási Mechanizmus felállítása, amelynek hitelnyújtási kapacitása 500 milliárd euró. Ez állandó mentőalap a pénzügyileg bajba jutott kormányok számára, szigorú feltételek mellett rövid és középtávú támogatást biztosít az eurózóna pénzügyi nehézségekkel küzdő tagjai számára.

Nem csak a nemzeti költségvetési politikák előzetes ellenőrzése szempontjából fontosak a fiskális unió koncepciójával összefüggő döntések, ezek az unió további sorsát is meghatározzák. A 2011. december 8-9-i EU tanácsülésen született határozatok a válság kezelése szempontjából fontosak. Ezek túllépnek az eddigi nyomkövető eljárásokon, s már vétót biztosítanak a tagországok költségvetési tervezeteivel szemben. Határozottabbá válnak az irányszámok, aminek alapján a strukturális hiány nem haladhatja meg a GDP fél százalékát, s a tagországoknak dönteniük kell az államadósság növelésének tilalmáról. A közös szabályok érvényesülése érdekében, betartásukat az Európai Bíróság jogosult lesz ellenőrizni. A szankciók automatikussá válnak, s azoktól csak többségi döntéssel lehet eltekinteni.

Fentartható fejlődés reformokkal

Nem lehetséges jó célokat úgy megvalósítani, hogy az eszközök rosszak, egymásnak ellentmondanak, elfogadhatatlanok, esetleg nyíltan szembe mennek a gazdasági realitásokkal. A fenntartható növekedés és monetáris stabilitás nem lehetséges az államháztartási reformok következetes végrehajtása nélkül. A költségvetési megtakarításoknak is fenntarthatónak, tartós hatásúaknak kell lenniük, hangsúlyozta előadásában Kovács Árpád.