Elfolyó milliárdok a szakképzésben?

A számvevők a 2007-2010 közötti időszakra kiterjedően ellenőrizték a szakképzési hozzájárulás felhasználásának célszerűségét. Az érintett időszakban a gazdasági társaságoknak összesen 270 milliárd forint kötelezettsége keletkezett a költségvetés felé ezen a területen. A jelentős összegű közpénz felhasználása a szabályozási, ellenőrzési problémák miatt korántsem történt optimálisan.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek a 2007-es és a 2010-es év között 123,6 milliárd forintot pénzbeli befizetéssel teljesítettek, 146,4 milliárd forintot pedig a törvényben biztosított három jogcímen költségként számoltak el. A költségelszámolás lehetőségének biztosításával a vizsgált időszak egyes éveiben a pénzügyi forrásnak több mint a fele nem került be az állami költségvetés rendszerébe. A teljes keretnek csak egyharmadát, 97,9 milliárd forintot fordították közvetlenül szakképzési célok megvalósítására, a források több mint feléről nem mutatható ki, hogy mekkora hányada szolgált szakképzési, illetve szakképzés-fejlesztési célokat.

Az ÁSZ kifogásolja, hogy a bevallások feldolgozására és ellenőrzésére kialakított rendszer nem zárt. Ennek eredménye szerintük, hogy a kötelezettek 2009-2010-ben évente mintegy 40 milliárd forinttal kevesebb járulékot vallottak be a valós kötelezettségüknél. Megállapították a számvevők, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek (NSZFI) a gyakorlati képzést szervezőkre irányuló ellenőrzései nem eredményesek és nem hatékonyak: 2007 és 2010 között az ellenőrzés átlagosan az érintettek 1,6 százalékára terjedt ki, miközben 2008-ban az ellenőrzések egyharmadánál, 2007-ben és 2009-ben közel a felénél szabálytalanságot állapított meg.

Az Állami Számvevőszék problémának ítéli azt is, hogy a szakképzési hozzájárulás felhasználásának ellenőrzésénél senki sem értékeli, hogy a pénzfelhasználással elért teljesítmény arányban áll-e a ráfordítással.

Az ÁSZ több javaslatot fogalmazott meg

A tapasztalatok alapján az ÁSZ több javaslatot fogalmazott meg az illetékes miniszterek és más érintettek felé. Javasolják például, hogy szűnjön meg a szakképzési hozzájárulás jelenlegi költségelszámolási lehetősége, a járulék bekerüljön az állami költségvetés rendszerébe, továbbá hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének teljes összege kizárólag szakképzés-fejlesztéssel összefüggő célokra legyen felhasználható és a bevallásokat egységesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezelje és ellenőrizze.