Átvállalja az állam a MÁV és a BKV adósságát

A határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek kell meghatároznia a MÁV-csoport, elsődlegesen a MÁV Zrt. és a MÁV Trakció Zrt., valamint a BKV Zrt. hitelviszonyon alapuló adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését azzal, hogy az átvállalás összege nem haladhatja meg a MÁV-csoport esetében a 300 milliárd forintot, a BKV Zrt. esetében a 78 milliárd forintot.
   
A kormány e rendeletben felkéri a főpolgármestert, hogy az erről szóló tárgyalásokon vegyen részt.
   
A két szakminiszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. bevonásával tárgyal majd az érintett felekkel az adósságátvállalások jogi és pénzügyi feltételeiről. A rendelet kitér arra is, hogy az adósságátvállalás miatt módosul a 2011. évi költségvetés.
   
A nemzeti fejlesztési miniszter feladatul kapta, hogy az adósságátvállalás kapcsán készítsen előterjesztést a kormány részére, ennek tartalmaznia kell a társaságok ésszerű alapokon nyugvó költség-hatékony átalakítására, a nemzeti közlekedési irányító szervezet keretében elérhető legnagyobb megtakarítására, a jelenleg fennálló díj- és kedvezményrendszer átalakítására, valamint
az adósságállomány újratermelődésének elkerülését biztosító működési modellre vonatkozó javaslatot. Az előterjesztésnek szeptember 30-ig kell elkészülnie.
   
A csütörtökön megjelent és péntektől hatályos rendeletben a kormány elrendelte a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló (úgynevezett PPP) beruházások állami tulajdonba vételi lehetőségének célszerűségi és hatékonysági szempontokon alapuló haladéktalan felülvizsgálatát.
   
A rendelet szerint erre a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásának előmozdítása érdekében van szükség.
   
Az állami feladatellátás infrastrukturális feltételeinek hosszú távú megteremtése céljából a PPP-beruházások megszüntetésére 2011-ben kerülhet sor legfeljebb 200 milliárd forint összeghatárig úgy, hogy a megszüntetés további évekre vonatkozó kötelezettségvállalást, a létesítmény üzemeltetésén kívül, nem jelenthet - szögezi le a rendelet.
   
A fejlesztési miniszternek kell kidolgoznia az állami tulajdonba veendő PPP-beruházások kiválasztásának gazdasági-pénzügyi és ágazati-szakmai szempontokat egyaránt figyelembe vevő szempontrendszerét, valamint ez alapján kell konkrét, lehetőség szerint projekt-mélységű javaslatot terjesztenie a kormány elé.
   
A tárcavezetőnek szeptember 30-ig kell a kormány elé javaslatot tennie arról, hogy miként állapodik meg a beruházásokat tulajdonló magánpartnerekkel az állam által kezdeményezett megszüntetés feltételeiről, miként gondoskodik a technikai háttér (elsősorban a jogi munka) előkészítéséről.
   
A nemzetgazdasági miniszternek pedig a PPP-beruházások megszüntetése kapcsán elő kell készítenie a költségvetési törvény módosítását.
  
 A kormány a Széll Kálmán Tervben már jelezte, hogy a terv keretében rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását, és úgy szervezi át a vasúti közlekedést, hogy a nemzeti vasúttársaság önfenntartóvá válik és működése megfelel majd egy "normális" gazdasági társaság működési elveinek. A Széll Kálmán Terv szerint a fejlesztési tárca december 31-ig kapott határidőt a MÁV adósságrendezési tervének kidolgozására.
   
A Széll Kálmán Terv a közösségi közlekedésről szólva azt rögzíti, hogy 2012. január elsejével alakul meg a Nemzeti Közlekedési Holding, és kezdődik meg a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Tarlós István, főpolgármester még tavasszal pedig azt jelentette be, hogy az állam várhatóan átvállalja a BKV adósságát.
   
Fellegi Tamás, fejlesztési miniszter egy bizottsági meghallgatáson július 5-én jelentette be, hogy  kormány megtárgyalta és hamarosan döntést hoz arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki a jelenlegi PPP-szerződéseket.
   
Akkor a tárcavezető leszögezte: a PPP-szerződések megszüntetése nem járhat sem a hiány, sem az államadósság növekedésével. Kiemelte azt is, hogy a tárca átvilágította a több mint 100 futó PPP-szerződést, amely közül egyik sem tartalmazott kockázatmegosztást az állam és a magánszereplők között; minden kockázat az államé volt.  Úgy fogalmazott: sok szerződés volt túlárazott, biztosított jelentős magánhasznot és sok esetben offshore cégen keresztül valósult meg.
   
Emlékeztetett, hogy a PPP-szerződések kiváltására a Széll Kálmán Terv 200 milliárd
forintot biztosít, amelyet remélhetőleg az idén sikerül felhasználni. Elmondta még, hogy az autópálya-szerződéseket külön kezelik. Úgy vélekedett: ha nem változtatnának, akkor a szerződések végigfutása 3.000 milliárd forintos terhet jelentene a  költségvetésnek, ezért "elemi érdeke" az országnak, hogy amilyen mértékben csak lehet, váltsák ki ezeket az új megállapodásokkal.