2011.07.27. 04:23
Látszat és valóság
Budapest - A külső konjunktúra kedvező hatásának köszönhetően javulnak a magyar gazdaság fontos mutatói, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt. Az Orbán- kormány nem tudta elkerülni a megszorítások bejelentését, amelyek óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben.
Ezt Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke hangsúlyozta az intézet előrejelzésének ismertetésekor.
- Jobb a látszat, mint a valóság - mondta az elnök. - A világgazdasági élénkülés hatására a külső egyensúly tovább javul, és megállt a belföldi kereslet visszaesése is. Az államháztartás hiánya - az államosított nyugdíjpénztári vagyon nélkül számítva időarányosan alakul, a strukturális hiány viszont lényegesen nő. A forint árfolyam és az adósságkockázati felárak visszaerősödtek a kormányváltás előtti szintre - emelte ki. Az elmúlt év "nem szokványos gazdaságpolitikája" következtében tovább gyengült az ország tőkevonzó és növekedési képessége. A kisvállalkozások és a középrétegek pénzügyi tartalékai kimerülnek, a szociális feszültségek fokozódnak. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2010 októberi csúcs óta csökken. A lakosság saját pénzügyi és az ország gazdasági helyzetét is lényegesen rosszabbnak tartja a korábbinál.
A GKI szerint a kormány idén érvényesülő gazdaságpolitikai lépései nem segítették a növekedést, miközben középtávon súlyos egyensúlyhiánnyal fenyegettek. A kormány az idén tavasszal a Széll Kálmán-terv, majd a konvergenciaprogram bejelentésével adósságcsökkentő politikára váltott. Ez helyes fordulat lenne, de nem került sor a gazdaságpolitikai váltás deklarálására. Intézményi és működési reformokra lenne szükség, ehelyett azonban a szociális transzferek túlzott megkurtítása és klasszikus költségvetési restrikció folyik.
A GKI szerint a megszorítások egy része ésszerűtlen, hatástanulmányok és érdekegyeztetés híján kockázatos a megvalósítása. Paradox - mondta az elnök-, hogy a közfoglalkoztatásra szánt források csökkentésével egyidejűleg növelik az erre rászorulók számát. Több százezer, többnyire alacsony képzettségű inaktív embert "kitolni" a "túlkínálatos" munkaerőpiacra, biztos kudarccal fenyeget - mutatott rá.
Ugyanakkor a kilátásba helyezett egyensúlyjavítás mértéke meghaladja a szükségeset, ezért a 2012-re vállalt hiánycél elérhető lesz. Az idén a GKI-előrejelzés szerint két százalék körüli többlet várható, ám a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása nélkül hét százalékos hiány lenne a büdzsében. A MOL orosz tulajdonú részének megvásárlása mintegy öt-hat százalékkal csökkenti az ország (33 milliárd eurós) devizatartalékait. A GDP 2011-ben 2,5 százalék körüli ütemben nő.
Vértes András utalt rá, hogy az elmúlt időszakban az EU jelentősen elmélyítette a közös gazdasági kormányzást. Az új döntési centrumot az Eurogroup és a kívülről csatlakozó országok fogják jelenteni, ebből hazánk kimaradt, és tartósan távol marad az eurózónától is.
Növekvő jövedelemkülönbségek
A GKI előrejelzése szerint 2011-ben éves átlagban 4,2 százalékos - az energia-, üzemanyag- és élelmiszeráraknál 6-7 százalékos - áremelkedés várható. A forint/euró árfolyam 272 forint körül alakul, a jegybanki alapkamat hat százalék marad. A bruttó keresetek 2011-ben négy százalékkal nőnek, ez a reálkeresetekben 2,5 százalékos növekedést jelent. A lakosság reáljövedelme összességében két százalék körüli mértékben emelkedik, a jövedelemkülönbségek nőnek, növekszik a szürkejövedelmek aránya. A fogyasztás 1,5 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta 11,2 százalék marad. Az egyetlen dinamikus szektor a külföldi tőkére támaszkodó autóipar lesz.
