Kirándulás a víz útján

Az ötlet még tavaly, az Életünk, a víz kampánynyitó rendezvényén született, Kugler Gyula, a Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója kezdeményezte, s csatlakozott hozzá az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet képviselője, Vörös Lajos DSc. tudományos tanácsadó és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársa, Horváth Angéla. Így alakult, hogy a Bakonykarszt Zrt. támogatásával a Fogadj örökbe vizes élőhelyet második helyezettjei megismerkedhettek ezekkel a helyszínekkel. A limnológiai intézetnek a tihanyi iskolások rendszeres látogatói, nem lenne nagy meglepetés, ha többük egyetemi hallgatóként térne vissza ide - az intézet nyaranta ugyanis egyetemistákat fogad és von be a tudományos munkába. A limnológián folyó munkával, a Balaton élővilágával pénteken a nyílt napon bárki megismerkedhet.
 
A tihanyi nyolcadik és hatodik osztályosokat a Bakonykarsztnál Kugler Gyula köszöntötte, majd Horváth András mutatta be a szennyvízkezelő telepet, annak működését, a szennyvíziszap kezelését. Kérdésre válaszolva elmondta, mi lesz a sorsa a szennyvíziszapnak, szó esett az e területen érvényes környezetvédelmi előírásokról.

Az esővel induló nap kegyes volt a tihanyi diákokhoz, mire Siófokra értek, ragyogóan sütött a nap. Egri-Nyári Barnabás Sió-felügyelő a vízügyi igazgatóság két hajójának bemutatásával kezdte az ismerkedést: a Vízvédelem és a Szikra nevű hajót ritkán használják, mivel üzemeltetésük sokba kerül. A hajózási zsilipben álló cölöpverő hajót vagy inkább uszályt viszont használják - éppen műszaki vizsgára készítették fel. A hajózási zsilip működtetése nemrég korszerűsödött, immár távvezezérléssel mozgatható. A Sió-csatornán egyébként igen ritka a hajózás ma már, inkább karbantartási munkálatok miatt futnak rá hajók.
 Nem úgy a vízeresztő zsilip, ami elég korszerűtlen, még mindig kézzel hajtják a hatalmas kerekeket. A közel 70 éves berendezést fel kellene újítani, ez azonban hatmilliárd forintba kerülne. A zsiliphez halrács is tartozik, legfőképpen az angolnák miatt  igyekeznek megakadályozni a vízügyesek, hogy a Balatonba kerüljenek.
A diákokat az is érdekelte, hogy milyen sebességgel lehet ereszteni a Balatont, hogy mekkora mértékegység az egy csomó, s hogy előfordulhatnak-e haváriahelyzetek, hogy vajon a zsiliptől kezdődően lehet-e horgászni. A felügyelő részletesen válaszolt a kérdésekre, majd a diákok figyelmébe ajánlotta a csatorna mellett húzódó új kerékpárutat.

A tihanyi Illyés Gyula Általános Iskola nyolcadikosai, Kucsera Réka, Németh Anita, Teleki Fruzsina és Tóth Kata a Belső-tó tisztítását és megfigyelését vállalták a Fogadj örökbe vizes élőhelyet! Napló-pályázatban, amit fotókkal is illusztráltak. Az Életünk, a víz kampány után idén az erdők védelmét tűztük ki célul. A Napló és a Pannon Lapok Társasága környezetvédelmi programjában várjuk olvasóink észrevételeit is az erdőkkel kapcsolatban az [email protected] e-mail- címre, vagy szerkesztőségünk egyéb elérhetőségein.