Emberek helyett autókat etetünk

A legideálisabb persze az volna, ha takarékoskodnánk az energiával.

Erről egy szakmai rendezvényen tartott előadást a neves professzor. Számításai szerint Magyarország területének 20 százaléka erdő, amiből fenntartható gazdálkodással évente összesen 200 PJ energia hozható ki, s ez az éves energiaigényünk - 1020 PJ - egyötödét jelenti.

Sok gazda próbálkozott energiafű termesztésével, ami a talaj mély rétegeiből felhozza a szilíciumot. A szilícium az égetés során okoz meglehetősen nagy problémákat, de ezen kérdés technikai orvoslását követően is ott van probléma: csak az első, kisebb volumenű kaszálás szárad meg magától annyira, hogy az égethető legyen, a második, nagyobb kaszálás már csak takarmányozási célokat szolgálhat.

A szakértő szerint a faapríték, brikett, pellet, mint biomassza, sem túl biztató. Ezen anyagok igen hatékony tüzelőanyagok, de új, nagy tárolókapacitású kazánt igényelnek, az automatikus adagolás és a nagy térfogatigénynek köszönhetően. További felmerülő probléma, hogy a friss füvet azonnal pellettálni kell, a pellet azonban pár hónap múlva magától szétporlik, azaz amit nyáron-ősszel készítünk, nem húzza ki a tél végéig.

Dr. Gyulai Iván szerint az olajos növényekből készített biodízel hazánkban a magas jövedéki adó miatt nem tud megtelepedni. A Magyarországon az elsősorban kukoricakeményítőre épülő bioetanol-gyártás versenyképessége a brazil cukornád alapú bioetanol-gyártáshoz képest meglehetősen alacsony, mivel ez utóbbi sokkal kedvezőbb energiamérleggel működik, így olcsóbb is.

Az agroüzemanyagok felhasználásának mértéke erősen korlátozott, és már most látszik, hogy az EU célkitűzései nem megvalósíthatóak (Az irányelv szerint 20 százalékban kell kiváltani a hagyományos üzemanyagokat agroüzemanyagokkal).

A jelenlegi közlekedési és szállítási igényünk 20 százalékát fedező agroüzemanyagok megtermeléséhez az összes termőterület szükséges volna, azaz minden termőterület az emberek helyett az autók etetését szolgálná. És akkor ki is lakjon jól? - kérdezte dr. Gyulai Iván. Ha az agroüzemanyagokat a harmadik világból kívánjuk fedezni, akkor az ottani erőforrásokat tesszük tönkre, azaz a problémát elodázva és egyben fokozva élhetünk tovább Csipkerózsika-álmunkban.

- Sajnos azon területek aránya, ahol meg tudjuk termelni élelmiszerünket, egyre kisebb. 17-szer gyorsabban pusztítjuk a termőtalajt, mint amilyen gyorsan az képes regenerálódni. Ebből a tényből jól látszik, hogy a talaj nem megújuló erőforrás, csak adott ideig tudjuk még élelmiszer-termelésre hasznosítani. Márpedig ez elengedhetetlen minden élő szervezet számára.

Mi a megoldás? Dr. Gyulai Iván szerint rá kellene ébrednünk, hogy nem rabolhatjuk tovább a Föld energiatartalékait.

A szakember szerint optimizmusra ad okot a biogáz-előállítás, ami jó energiahatékonysága mellett olyan szerves anyagokat használ fel, amely egyébként nem kerülne hasznosításra (például emberi trágya vagy a lerakógáz hasznosítása).

A komposztálás hatékonysága a legjobb, mivel szerves kerti és konyhai hulladékaink helyben bomlanak le, és alakulnak át termőföldszerű anyaggá, így minimális ráfordítással nagy energiát takarítunk meg. Ezen megtakarítás abból is adódik, hogy nem kell műtrágyát előállítani és azt szállítani, miközben a komposzt talajjavító szerepe meglehetősen fontos.