Honnan jön hal a Balatonba?

Régen volt ekkora érdeklődés a Balaton Fejlesztési Tanács ülése iránt, mint a legutóbb, a hét elején. Igaz, a szervezet nem egyedül, hanem a társakkal  Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Balatoni Szövetség  közös összejövetelt tartott. Önmagában mégsem ez volt a felfokozott érdeklődés indoka, sokkal inkább az, hogy az ülésen a balatoni halászat átalakításával vallatóra fogtak két minisztert is.

A kibővített összejövetel apropója (erről a Naplóban már beszámoltunk), hogy átalakult a tógazda szervezet. A Balatoni Halászati Zrt.-ből kiválás útján létrejött a százszázalékos állami tulajdonban lévő Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Az új cég jogutódlással továbbviszi a halászati jogot, ellátja a közszolgáltatási feladatokat, biztosítja a horgásztatást és a horgászturisztikai szolgáltatásokat, valamint közreműködik a Balaton ökológiai állapotának megőrzésében és javításában.

Feladatai közé tartozik az állományszabályozó szelektív (busa, keszeg, angolna) halászat, a balatoni halgazdálkodás terve, haltelepítése, természetes szaporulat elősegítése, a horgászturisztika, valamint a halőrzés-védelem. A nonprofit társaságnál maradtak a kikötők és a halászhajók is. A társaság vagyonkezelésbe a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) irányítása alatt működő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igaz- gatósághoz került. A Balatoni Halászati Zrt.-nél maradtak a piaci tevékenységek (tógazdasági haltermelés halfeldolgozás, kereskedelem). Ezért a cégért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a felelős.

A társaságot a későbbiek során privatizálni szeretnék, ennek előkészítése zajlik, a vagyonelemek felértékelése már megtörtént.

A hallgatóság egyetértésével a BFT elnöke, dr. Suchmann Tamás több dolgot is kért: foglalják törvénybe, hogy a nonprofit társaság irányítását társadalmasítsák, tevékenysége finanszírozásához kapjon normatív támogatást. Mivel a cég nevelőtó nélkül maradt, kezdeményezte, a balatoni halutánpótlás biztosítása érdekében a lellei, a buzsáki tavak kerüljenek hozzá.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy szeptember 30-án felállt a nonprofit társaság igazgatósága, a képviseletet társadalmasították, hiszen a horgászok, a Limnológiai Intézet, a Balatoni Szövetség is helyet kapott benne. Egyetértett azzal is, ameddig a szakemberek nem mondják ki, hogy nemcsak a déli parton található tógazdaságokból lehet ivadékot telepíteni a Balatonba, addig az említett két tórendszer maradjon a nonprofit társaságnál. Oszkó Péter pénzügyminiszter pedig azt fejtette ki, a két cég szétválasztásával deklarálták: a nonprofit társaság állami feladatokat lát el, ezért működéséhez költségvetési pénzt, illetve normatív támogatást kell biztosítani, de hogy miből mennyit, arról nincs döntés. Azt viszont hozzátette, a pénz elosztását helyi szervezetre (BSz, BFT) kell bízni.

Az MNV Zrt. vezérigazgatója, Kamarás Miklós arra hívta fel a  figyelmet,  hogy az átalakításnak egyértelmű vesztese a Balatoni Halászati Zrt., amely éveken keresztül tulajdonosi (állami) kölcsönből működött. A cég tartozá- sa eléri az egymilliárd forintot, amit vissza kellene fizetnie az államkasszába. Csakhogy ennek fedezete a vagyonelemek értékesítése. Szerinte a két tógazdaság vissza- igénylése kissé elkésett, merthogy az MNV Zrt. már kiírta a pályázatot az értékesítésre, ami a napokban zárul. Még szerencse(?), hogy a tavak iránt nincs tolongás... A felvetést a korábbi döntés utóhangolásaként értelmezte.