Nagy a tűzelhalás fertőzés veszélye

Nagy Krisztina növényorvos szakmérnök, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a baktérium onnan kapta a nevét, hogy a hajtásszáradással és elhalással járó tünetei leginkább a tűz okozta perzseléshez hasonlítanak. 

Főbb gazdanövényei az alma, körte, birs, naspolya, galagonya, berkenye, madárbirs, tűztövis, japánbirs. Az első fertőzés jelei, hogy a csészeleveleken és a virágkocsányon vízzel átitatott foltok észlelhetők, majd később ezek megbarnulnak, megfeketednek. 

A barnult virágok a virágzás után a fán maradnak. A baktérium a virágon keresztül a hajtásba kerülve szaporodni kezd és a hajtások felületén barnássárga baktériumcseppek jelennek meg. 

A vegetáció előrehaladtával az intenzív hajtásnövekedés idején a még nem fásodott hajtásvégek pásztorbotszerűen meghajlanak és a rajtuk lévő levelek megbarnulnak. 

Később a fás részekbe bekerülő baktérium hatására a vesszőkön, ágakon lilás színű kéregelhalások jelennek meg, a kéreg felreped. Mivel a fertőzés terjedése rovarokkal, virágporral, madarakkal, a széllel és esővel is lehetséges, a fertőzési forrást a tünetek felismerése után minél hamarabb meg kell szüntetni. 

Ha gyors a hajtások növekedése, akkor a természetes nyílásokon, a légzőnyílásokon is bejuthat a kórokozó. 

Az első tünetek felismerése után az időben elvégzett csonkolásokkal meg tudjuk előzni a kórokozó további terjedését. A beteg növényi részeket, hajtásokat úgy kell lemetszeni, hogy az egészséges részből 40-60 centimétert is ráhagyva távolítsuk el a tünetes részeket. 

Ha a lemetszés után nagyobb vágott felület keletkezik, akkor ne feledkezzünk meg a sebkezelő készítmények alkalmazásáról. Lemetszés után a metszőollót is fertőtleníteni kell. 

Ennek módja, hogy az ollót a fertőzés eltávolítása után 10 százalékos hígítású hypoldatba mártjuk. A lemetszett fertőzött növényi részt az eltávolítás után meg kell semmisíteni.