2021.05.01. 12:00
Kezdődik a búcsúszezon a nemzeti kegyhelyen
A tervek szerint Pünkösddel elkezdődik a búcsúszezon a nemzeti kegyhelyen, Mátraverebély-Szentkúton. Lovasok, motorosok, romák, gyermeket várók, nagyszülők zarándoklatára is várják a híveket a ferences atyák a Mátra és a Cserhát hegyei között fekvő csodatévő helyen. Interjú Orosz Lóránt kegyhelyigazgatóval.
A kora tavaszi búcsúk elmaradtak. Mi lesz a sorsuk?
A szerzetesi zarándoklat, az Irgalmasság vasárnapja másodszor maradnak el. Bízom benne, jövőre már zavartalanul megtarthatjuk őket. Reményeink szerint a Pünkösdi búcsúval tényleg elindulunk és elkezdődik a szentkúti búcsúszezon.
Egy ilyen hosszú pihenő után a ferences atyák is várják a híveket?
Természetesen igen!
Miért érdemes ma egy fiatalnak vagy egy ’nem hívőnek’ is búcsúba jönnie?
A gyalogos zarándoklat önmagában is egy lelki élmény, a Jóisten áldása van rajta. Hozzánk egészen messziről is eljönnek, akár 40-50 km-t is gyalogolnak. A fizikum és a szellem igénybevétele pedig már önmagában gyümölcsöt terem. A résztvevők általában induláskor felajánlást tesznek és szeretnének bocsánatot nyerni az út végére. Gondoljunk csak az El Camino-ra, mennyien járnak oda lelki elmélyülésért.
Mi a különbség a búcsú és a zarándoklat között?
A zarándoklat egy bővebb kategória. Nem biztos, hogy minden zarándok búcsút szerez a végén. Egy katolikus hívő számára a zarándoklat búcsúszerzést is jelent. Ha kevésbé gyakorolja valaki a vallását, annak nem feltétlenül. A búcsúszerzés a bűnök következményeiről és azok eltörléséről szól. Isten országa ugyanis nem következmények nélküli ország. A jócselekedeteknek következménye van. Amikor az ember valamilyen erőfeszítést tesz, az lehet zarándoklat, vagy más kegyes cselekedet, akkor az ő bűneinek a következményeit a Jóisten kiegyenlíti az Egyház lelki kincstárából. De következménye van a bűnöknek is. Például, ha valaki abortuszon esik át, vagy nem tudja elengedni a halottját, nem tudja megtalálni a lelki békéjét, a veszteség elengedésében is segít, ha fölajánlunk érte egy teljes búcsút.
Mit hoznak magukkal a zarándokok, amikor Szentkútra jönnek?
Leginkább a bajaikat szokták idehozni és ez is egy nagy ajándék. Jobb, ha idehozzák, mint máshová. A legjellemzőbb két adomány a virág Szűzanyának, amelyet akkor is hoznak, amikor nagyböjt van, és máshol nem lehet virág. A másik pedig a gyertya. Meggyújtják, megállnak egy-két percre vagy hosszabb időre és imádkoznak.
És persze az adomány…
Jól megfigyelhető, hogy a zarándokok száma körülbelül felére esett vissza a járvány alatt, az adományoké, amit a perselybe dobnak be, az kevésbé. Az ókeresztény korban kenyeret és a bort hozták a hívek, ebből lett később a pénzadomány, amely a szentmisén az önátadást fejezi ki.
És mit visznek magukkal innen?
Reményeink szerint elsősorban lelki békét, megbocsátást, kiengesztelődést, és lendületet a hétköznapokhoz. A kegytárgyboltból valamilyen emléket visznek magukkal. Képet a kegyhelyről, kulcstartót, feszületet, házi áldást. Olyasvalamit keresnek, amely a szentséget viszi be az életükbe, amely emlékezteti őket, vagy megtartja bennük azt a kapcsolatot a Jóistennel, amelyet Szentkúton megtapasztaltak. A szentkúti vízből pedig szinte mindenki visz minimum egy palackkal. A lényeg, legyen otthon valami szent.
A környékről is sokan járnak ide vízért. Nem is biztos, hogy katolikusok, de a vizet innen hordják, az biztos.
Borítókép: búcsú Szentkúton