Milyen nyelvtant tanítsunk?

A konferencia célja az volt, hogy a diákok által „száraznak” tekintett anyanyelvoktatási módszertant és a tananyagot új, élvezhetőbb, érthetőbb formában ismerjék meg a rendhagyó anyanyelvi órák keretében – olvasható az intézet közleményében.

Az eseményen három gimnázium, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium, a Fazekas Mihály Gimnázium és a Baár–Madas Református Gimnázium diákjai vettek részt.

A konferenciát a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, dr. Horváth-Lugossy Gábor nyitotta meg, aki kiemelte: a három iskola olyan minőséget képvisel, akiknek az intézet ad a véleményére. Hozzátette: nagy esély arra van arra, hogy akár az itt ülő diákokból később elismert nyelvészek lesznek.

Katona József Álmos, az intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának vezetője beszédében hangsúlyozta: identitásunkban nagy szerepet játszik anyanyelvünk. Mint mondta: vizsgálni kell, hogy milyen hatással van ez nemzeti öntudatunkra.

Dr. Kugler Nóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense rendhagyó nyelvtanóráján a funkcionalista nyelvoktatás módszerét mutatta be. Ennek, mint mondta, az volt a célja, hogy a diákok gyakorlati tudására építsen. A diákok élvezték a rendhagyó tanórát. Kiemelték: sok új információval gazdagodtak.

A konferencia hosszútávú célja az volt, hogy hozzájáruljon az anyanyelvi tudásátadás

módszertani megújításához, annak színesítéséhez.

Borítókép: dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Katona József Álmos, az intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának vezetője a konferencia megnyitóján.