Elkerülhetetlen, hogy a mikroműanyagok a szervezetünkbe jussanak

A műanyagszennyezés mára globális problémává vált, melynek komoly ökológiai következményei vannak. A szakemberek az intézmény csütörtöki, bajai rendezvényén ismertették a témával kapcsolatos kutatásaik eredményeit. A jelenséggel a napokban közzétett jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is foglalkozott, amely további kutatásokra ösztönzi a szakembereket.

A palackozott ásványvízbe is bekerülhet

Magyarországon és nemzetközi téren is számos egyetemen és kutatóintézetben végeznek kutatásokat a szerves mikroszennyezőkkel, valamint a mikroműanyagokkal kapcsolatban. Az NKE Víztudományi Karán folyó tudományos munka elsősorban a szennyvíztisztítókban előforduló szerves mikroszennyezőkre fókuszál. „Minden olyan kutatásra szükség van, amely elősegíti ezen anyagok lebontását, környezetbe jutásuk megakadályozását, valamint segíti a döntéshozókat a megfelelő szabályozások kialakításában”- fogalmazott Knisz Judit, a kar kutatója.

A mikroműanyagok (5 mm-nél apróbb műanyagszemcsék) ma már szinte mindenhol megtalálhatóak a természetben, így például a sarki jégtáblák alatt, az esővízben, de jelen vannak a kagylófélékben, a sörben és az ivóvízben is, különösen a palackozott ásványvizekben.

Olyan széleskörű a környezet műanyag szennyezettsége, hogy szervezetbe jutásuk szinte elkerülhetetlen. Egészségügyi hatásukról még kevés adat áll rendelkezésre, de pontenciálisan károsíthatják a bélnyálkahártyát, felületükön korokozókat köthetnek meg, valamint szerves mikroszennyezők forrásai is lehetnek.

Még a kórházak is szennyeznek

A szerves mikroszennyezők azok a szerves szennyező anyagok, amelyek a környezetben mikrogramm/l vagy még kisebb, nanogramm/l koncentrációban találhatók meg. Ilyenek a többi között a gyógyszermaradványok, a kozmetikai és testápoló szerek, a peszticidek és a lágyítók. A gyártás során a műanyaghoz adott szerves anyagok kioldódhatnak a környezetbe, továbbá a mikroműanyagokhoz előszeretettel kötődnek szerves mikroszennyezők. Ezek közül a perzisztens, nehezen lebomló szerves szennyezőanyagok (POP-k) okoznak különösen komoly aggodalmat, melyek jellemzően zsírban jól oldódó anyagok, így könnyedén átjutnak az élő szervezetek membránján és raktározódhatnak, valamint fel is halmozódhatnak a táplálékláncban.

Mind a mikroműanyagok, mind a legtöbb szerves mikroszennyező antropogén eredetű. Utóbbiak esetében a kórházak, ipari létesítmények, a mezőgazdasági területek, valamint a szennyvíztisztító telepek a fő szennyező források.

Bár a felszín alatti vizeink védettebbek, mint a felszíni vizek, ennek ellenére az előbbiek sem mentesek a mikroszennyezőktől és a mikroműanyagoktól sem.

Annak megakadályozására, hogy a szennyezőanyagok az ivóvízbe, valamint a táplálékunkba kerüljenek, elsősorban környezetbe jutásukat kellene megakadályozni, melynek egyik fontos lépése a szennyvíztisztítók hatékonyságának növelése.

„A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák többsége ugyanis nem képes hatékonyan eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek”- tette hozzá Knisz Judit.

Borítókép: Knisz Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának kutatója