Bűncselekmény lehet a közterületi szemetelés

A „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” című szemléletformáló kampány az eddigi leghosszabb akció volt, amelynek keretében közel két és félezer tonna hulladékot szedtek össze az önkéntesek. Ez azonban csak kis része annak, ami szennyezi a környezetet. A munka közben több olyan szeméttemetőt is feltártak, amelyet nem lehetett felszámolni, hiszen az építési hulladékot vagy a nagyméretű lomokat nem tudták zsákokba gyűjteni – írja legutóbbi lapszámában a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin .

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta: éppen ezért a kormány idén 240 millió forintos pályázatot írt ki az önkormányzatok számára az utak mentén, városok szélén kialakult illegális szemétlerakók felszámolására. A környezet megóvása érdekében tett kormányzati intézkedések ezzel nem érnek véget, a tárcavezető azt mondta: ezek közül a legfontosabb egy most készülő jogszabálytervezet, amely szerint az illegális hulladékkihelyezés a jövőben bűncselekmény lenne. Ez jelenleg szabálysértés, és igaz ugyan, hogy bizonyos esetekben már most is akár három év szabadságvesztés járhat érte, de nagyon sok a kiskapu a szabályozásban.

Érdemes tudni, hogy a szabályok szerint mindig a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért és a hulladékgazdálkodás költségeinek a megfizetéséért. Legtöbbször ez az oka annak, hogy ezeket az illegális lerakókat nem számolják fel, mivel senki nem szeret más rendetlensége után fizetni. Fontos ugyanakkor, hogy

ha valaki illegálisan helyez el szemetet magán- vagy közterületen, és a hulladék alapján – a szemétbe került levelekből, hivatalos értesítésekből – azonosítható, hogy ki volt a gazdája a letett hulladéknak, felelősségre lehet vonni.

A polgárjogi felelősség körében birtokháborítási eljárást is indítani lehet, ha például a szomszéd által felhalmozott hulladék zavaró, vagyis büdös vagy másként szennyezi a környező ingatlanokat. Az ilyen eljárásokat az önkormányzatok tudják lefolytatni, a jegyzőknél lehet bejelentést tenni, ahogy akkor is, ha közterületen talál valaki szemetet.

Hivatalos adat nincs, de több civil szervezet – Hulladékkommandó, Hulladék Szövetség, Hulladékvadász – évek óta foglalkozik ezzel a problémával. Ezek becslései szerint

évente a teljes magyar szemétmennyiség egy százaléka kerülhet ki közterületekre, erdő szélére, ami több tízmillió kilogrammnyi hulladékot jelent évente.

Ezek nagy részét az önkormányzatok saját forrásból kénytelenek kezelni, ha tudják.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak az állami erdőgazdaságok évente több mint 100 millió forintos nagyságrendben költenek az illegálisan lerakott kommunális, zöld- és ipari hulladékok felszámolására, az erdők takarítására. Nagy István agrárminiszter a Te szedd! akció indításakor jelentette be: kezdeményezi, hogy a kerületvezető erdészek hatósági jogkört kapjanak, ugyanis ezáltal 1108 erdész tudna a rajtakapott illegálisan szemetelők ellen hatóságilag fellépni.

Több mint 300 ezren takarítottak a természetben

A Te szedd! akcióra 240 ezren regisztráltak 3240 helyszínen, de ennél többen voltak, mert nem mindenki jelezte hivatalosan is a részvételét. Összesen tehát 300 ezernél is többen szedtek szemetet március 18. és 24. között, így nemcsak az idei kampány időtartama, de a résztvevők is rekordot döntöttek – ez volt eddig a legsikeresebb akció. A legaktívabb Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye volt, a megyeszékhelyek közül Debrecen, Szeged és Pécs, valamint Budapest. Az akcióban csaknem 1100 oktatási intézmény vett részt. Az iskolák közül a debreceni Tóth Árpád Gimnázium ezer, a mosonmagyaróvári Bólyai János Informatikai és Közgazdasági Szakgimnázium 860, a Pécsi Tudományegyetem 750 önkéntest mozgósított.

Borítókép: Közmunkások szedik az illegális hulladéklerakókban összegyűlt szemetet a nyírségi Szakolyban