Károsabb lehet a laboratóriumi hús, mint a marhatenyészés

Hosszú távon marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben laboratóriumi húsok klímára gyakorolt hatását vizsgálták.

A kutatók szerint a marhahús felváltása laboratóriumi hússal nemcsak azzal jár, hogy egy klímaváltozást nagyban befolyásoló módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel.

Hosszú távon a laboratóriumi hús előállítása nagy energiafelhasználással jár és nagyobb mértékben hozzájárulhat a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés,

ha a jövőben is a szénalapú energiafelhasználás lesz a döntő – ismertették az egyetem honlapján az in Frontiers in Sustainable Food Systems című szakfolyóiratban közzétett tanulmányt.

A kutatók úgy vélik, ha nem hagyjuk magunk mögött a szénalapú energiatermelést, akkor a laboratóriumi húsok jelenleg javasolt fajtái nem jelentenek majd megoldást a húselőállításra a globális felmelegedés csökkentése érdekében. A klímára nézve kevésbé káros, jobb laboratóriumi húselőállító módszerek kutatására kell összpontosítani – hívták fel a figyelmet.

Sokan bíztak a laboratóriumi húsban

„A közelmúltban nagy volt a közérdeklődés a laboratóriumi húsok elállítása iránt, számos cikk kiemelte annak lehetőségét, hogy a marhahúst ezek a húsok váltsák fel, mivel ezeknek fontos előnyei vannak a klímaváltozást illetően. Ez azonban nem egyértelmű, részben azért, mert nagy a bizonytalanság akörül, hogy tömegesen hogyan lehet ezeket a húsokat előállítani. Másrészt a kétféle hústermelési módot az üvegházhatású gázkibocsátás szempontjából is fontos összehasonlítani – magyarázta John Lynch, a kutatás vezetője.

A mezőgazdaságból eredő üvegházhatású gázkibocsátás a globális felmelegedés negyedéért felelős.

A marhatenyésztés laboratóriumi húsokkal való felváltásra sokan a környezeti hatások csökkentésének lehetséges módjaként tekintettek.

Melyik gáz a légkör igazi ellensége?

A marhák által kibocsátott metán jelentős üvegházhatású gáz, de félrevezető lehet egyenértékűnek tekinteni metángáz-kibocsátást a széndioxid-kibocsátással. A tonnánkénti metán kibocsátásnak nagyobb hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, de előbbi csak mintegy 12 évig marad a légkörben, míg a szén-dioxid akár egy évezredig is létezik és gyűlik. A metán hatása hosszú távon nem halmozódik – magyarázta Raymond Pierrehumbert, a tanulmány társszerzője.

A kutatók ezért összehasonlították három marhatenyésztő eljárásból eredő kibocsátást négy laboratóriumi húskészítő módszerből eredő kibocsátással, feltételezve, hogy a jelenlegi energiarendszerek változatlanok maradnak, és modellezték a módszerek hatásait a következő ezer évre. Kimutatták, hogy bár kezdetben a szarvasmarhák metánkibocsátásnak nagyobb a hatása a globális felmelegedésre, egyes esetekben a laboratóriumi húselőállítás nagyobb felmelegedést hozhat.