2018.11.12. 21:58
Álmainkban dolgozzuk fel az érzelmi hatásokat
Az új kutatási eredményeket a jövőben akár terápiás célokhoz is felhasználhatnák az orvosok, s megkönnyíthetnék a traumás események feldolgozását és a kellemes emlékek elraktározását alvás közben.
Az álmok valóban segítenek feldolgozni az emlékeket és a mindennapos történéseket az életünkben. Bár ez vitathatatlannak tűnik, eddig még nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez tényleg így is működik. Egy most megjelent tanulmány azonban rámutatott, hogy az álmaink közvetlen összeköttetésben állnak a tanulással, a memóriával és az érzelmi jólétünkkel, írja a New Scientist-re hivatkozva az Origo.
„Az álmaink és az ébren átélt érzelmi hatások szoros kapcsolatban vannak, és meghatározzák az agyhullámok intenzitását alvás közben” – idézi a portál Mark Blagrove-t, a nagy-britanniai Swansea Egyetem kutatóját.
A kutatást összefoglaló cikkben azt írják, a szakemberek húsz egyetemi hallgatót kértek fel, hogy önkéntesként vegyenek részt a felmérésben. A diákok tíz napig, naponta egy naplóba jegyezték fel azokat a jelentősebb eseményeket, amelyek napközben történtek velük. Külön figyelmet fordítottak azokra a dolgokra, amelyeket aggályosnak éreztek vagy gondként éltek meg. Adott esetben a hallgatók feljegyezték az ezeket kísérő érzelmeket is, és értékelték azok intenzitását.
A tizedik nap estéjén a kutatócsapat laborjában aludtak, miközben EEG vizsgálattal figyelték az agyhullámokat.
Valamennyi diákot felébresztették az álmokat jelző, gyors szemmozgással járó, REM alvási szakaszban, majd rögzítették az elmondott álmokat.
A kutatók ezután ezeket az álmokat összehasonlították a naplófeljegyzésekkel, keresve a kapcsolatokat. Így akadt például olyan eset, ahol az önkéntes biciklis balesetet szenvedett, majd később a kerékpározással álmodott.
A REM alvás ideje alatt az agy elektromos aktivitása 4 és 7 hertz közötti frekvencián ingadozott, théta agyhullámokat generálva, amely nagyban segít a problémák megoldásában és az érzelmi blokkok feloldásában – mutat rá a cikk.
Blagrove és csapata úgy találta, hogy egy-egy önkéntes théta agyhullámainak intenzitása pozitív kapcsolatban állt az álmokban megjelenő naplóbejegyzések számával. A kutatók azt is felfedezték, hogy
a magasabb érzelmi hatással bíró események nagyobb valószínűséggel épültek be az egyének álmaiba, mint a semlegesebb tapasztalatok.
Ezek az eredmények pedig azt sugallják, hogy akkor álmodunk a legintenzívebben, amikor az agyunk keményen dolgozik a legutóbbi, érzelmileg erőteljes tapasztalatok feldolgozásán.
„Ha az álmok lecsendesítik az érzelmi behatásokat, akkor felhasználhatjuk őket ahhoz, hogy jobban aludjunk” – mutatott rá Mark Blagrove. „Ez az első olyan kutatási eredmény, amely bebizonyítja, hogy a théta agyhullámok szoros kapcsolatban állnak az ébrenlét történéseivel, illetve az elmúlt időszak emlékeinek a feldolgozásával” – mondta.
Tore Nielsen, a kanadai Montrealban található Dream and Nightmare Laboratórium munkatársa és csapata korábban úgy találta, hogy a théta agyhullámok aktivitása magasabb azoknál az embereknél, akiknek gyakorta vannak rémálmai. Ennek pedig az lehet az oka, hogy ezek az álmodók több agyi aktivitást produkálnak, miközben megpróbálják feldolgozni alvás közben az érzelmeket és tapasztalatokat.
„Ha az álmokat egyfajta éjszakai terápiaként kezeljük, akkor megkönnyíthetjük a tapasztalataink érzelmi feldolgozását”
– hangsúlyozta Blagrove. „Ez azt is jelenti, hogy ha intenzívebb théta agyhullámokkal megpróbáljuk úgymond manipulálni az agyunkat és ezáltal szabályozni az álmainkat, képesek lehetünk az érzelmi emlékeink megszilárdítására. A folyamat abban is segíthet, hogy könnyebben tanulhassunk.”
Blagrove és kutatócsapata most annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan befolyásolhatja az agyhullámokat hangok segítségével, ezzel is segítve a théta frekvenciára való hangolódást.
Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock