Könnyebb lesz megkülönböztetni a GMO-mentes élelmiszereket

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes magyar élelmiszerek megkülönböztetésére – jelentette be a földművelésügyi miniszter szerdán. Fazekas Sándor kiemelte, hogy a védjegy, amelynek alapmotívuma matyóhímzéses minta, az egészséges, jó minőségű, természetes, GMO-mentes élelmiszereket jelöli.

Bár GMO-élelmiszer több külföldi országban engedélyezett (például Spanyolországban vagy Svájcban), Magyarország az EU-n belül is élharcosa a GMO-mentes termelésnek, mi voltunk az első ország a világon, ahol alaptörvénybe foglalták a ezt az alapelvet.

A most bemutatott új védjegy bemutatóján Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár elmondta: a GMO-mentes védjegy az első olyan tanúsítvány Magyarországon, amely hiteles, állami garanciát nyújtó termékbiztonságot jelent. Az ellenőrzéseknek köszönhetően az elmúlt két évben nem került GMO-val szennyezett vetőmag forgalomba az országban, és az üzletekbe sem került GMO-val szennyezett vagy nem megfelelően jelölt termék – sorolta.

De mi is a GMO?

A GMO rövidítés a genetikailag módosított szervezeteket (növényeket és állatokat) jelenti, amelyek DNS-ét laboratóriumokban mesterségesen megváltoztatták, így olyan élőlény jött létre, amely a természetben egyébként nem fordulna elő.

...és miért kell elkerülni?

A GMO-technológiát többféle célra is használják, például olyan növények létrehozására, amelyek ellenállnak a betegségeknek, kártevőknek, gyorsabb növekedésűek, jobban tűrik az időjárási szélsőségeket, és így tovább.

Ez elsőre akár jól is hangozhat, a valóságban azonban a GMO számos kockázatot rejt magában.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a GMO-technológia gyors fejlődése miatt nem volt elég idő a GMO környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt hosszútávú hatásának vizsgálatára. Léteznek ugyan ezt kutató tanulmányok, ezeket azonban egyrészt biotechnológiai óriáscégek finanszírozzák vagy végzik, másrészt a módszer kifejlődése óta egyszerűen nem telt még el elég idő ahhoz, hogy biztosan látszódjon, káros-e a szervezetünkre, ha genetikailag módosított növényeket eszünk.

Régi gondok – újrateremtve

Ráadásul a génmódosítás valójában nem is oldja meg a problémákat, inkább elodázza azokat. Sőt, újakat is létrehoz. Például lehet, hogy egy kártevőknek ellenálló GMO-növényt kevesebbet kell permetezni, ehelyett azonban a növény maga állítja elő a védekezéshez szükséges vegyszert (leggyakrabban a Bt-toxin nevű anyagot), így valóságos vegyszergyárként működik, ennek a környezeti hatását pedig nem ellenőrzik.

A vírusoknak ellenálló GMO-növények esetében hasonlóan nagy a kockázat: hiába állnak ellent az adott betegségnek, ezzel az adott vírust is gyorsabb alkalmazkodásra késztetik. Ezzel újabb, esetleg pusztítóbb és még ellenállóbb vírusok kifejlődését is segítik.

Borítókép: wavebreakmedia/Shutterstock