Okosan a pénzzel!

A XXI. század embere mindennapjaiban megjelent a „tudatos élet” kifejezés. Igyekszik e szerint élni, próbálja beépíteni a hétköznapok világába, ám gyakran csak a hangzatos jelző marad, s gyakorlatilag nem változik semmi.

Napjainkban a tudatosság kifejezetten az előtérbe került, s elsősorban a pénzvilág kapcsán emlegetik a szakemberek. Minderről konferenciát is rendeztek Budapesten, „Okosan a pénzzel!” címen, hétfőn.

Ez nem egy elvont, közgazdasági fogalom, hanem egy olyan életforma, amit be kellene építenünk saját világunkba. Mit is jelent ez pontosan?

Nézzünk egy példát. Amikor reklámokat nézünk, hallunk, többünkben beindul egy vásárlási reflex, azaz hanyatt-homlok szaladunk az üzletbe, hogy minél hamarabb birtokolhassuk a hőn áhított terméket. Tesszük ezt annak ellenére, hogy meggyőződnénk arról, hogy a reklámozott több-e és jobb-e, mint a már megszokott márka. Az áráról ne is beszéljünk, hiszen többnyire drágább, mint az addig vásárolt termék.

Természetesen önmagában ez nem baj, a gyártóknak is meg kell élniük, „haladni kell a korral”, ahogy a régi közmondás tartja. A gond akkor következik be, amikor az előre át nem gondolt vásárlás felborítja a háztartási költségvetést. Már ha létezik ilyen.

Nagyanyáink idejében minden hónap elején, szigorúan kockás papírra vetve osztották be a havi apanázst, megszámolva minden fillért.

Jutott is mindenre, ami elő volt irányozva

a hétköznapokra, ünnepekre. Ez a békebeli szokás aztán eltűnt, ám most a tudatos pénzügyi tervezéssel, ha modernebb formában is, de visszatér.

A szakemberek ugyanis azt tanácsolják, hogy a családi költségvetés rendszeres kiszámolása mellett, készítsünk hosszútávú pénzügyi tervet, ami segít megakadályozni a hirtelen pénzköltést.

A pénzügyi tudatosság növelése nemzetgazdasági érdek, a lakosság pénzügyi döntései végső soron kihatnak a gazdaság növekedésére, stabilitására – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a konferencián, ami bizony azt jelenti, hogy az állam gazdasági élete és az egyének döntései igencsak összefüggenek.

A válság is kevésbé negatívan érintette volna az országot, ha a magyar lakosság 2008 előtt pénzügyileg tudatosabb, és a fogyasztóvédelem hatékonyabban működik – hívta fel rá a figyelmet.

A lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésére a minisztérium hét évre szóló stratégiát dolgozott ki

– idézte fel Varga Mihály. A cél ösztönözni a lakosságot felelős döntésekre, csökkenteni a tájékozatlanságból eredő bizonytalanságot, mérsékelni a készpénzhasználatot.

Magyarországon az emberek 17 százalékának semmilyen kapcsolata nincs pénzügyi intézménnyel, miközben Svédországban ez az arány 0,5 százalék – mutatott rá a tárcavezető.

A miniszter kifejtette: a pénzügyi szolgáltatóknak is az az érdekük, hogy az emberek okos döntéseket hoznak, ha ugyanis nőnek a magánszektor megtakarításai, javul a hitelezési képesség is.

A lakosság elérése csak innovatív csatornákon keresztül képzelhető el – hangsúlyozta a jegybank alelnöke. Windisch László emlékeztetett, hogy az MNB mellett a Diákhitel Központtal és a Magyar Bankszövetséggel együtt létrehozott Pénziránytű Alapítvány a fiatalok pénzügyi jártasságát az iskolákkal közösen megvalósított programokon keresztül igyekszik növelni, miközben a felnőtteket vásárlás közben próbálják szórólapokkal, tanácsadó pontokon keresztül elérni.

A bonyolult tájékoztatók és a szaksajtó nyelvén megfogalmazott üzenetek mára már nem elegendőek, könnyen befogadható ismeretanyagra van szükség – húzta alá Windisch László.

Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy az elképzelés szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is módosítják az új igényeknek megfelelően.

A felnőtt lakossághoz a felsőoktatási képzéseken keresztül, illetve a munkahelyekkel kötött megállapodások révén kívánnak szólni.

Az államtitkár szerint

nagy előrelépés lenne, ha minden felnőttnek lenne bankszámlája,

és lehetőleg elektronikus hozzáférése is. Mint mondta, az első lépéseket ennek érdekében is megtették.

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke azt emelte ki, hogy az OECD legújabb, 2015-ös felmérése szerint a lakosság 60 százaléka három havi tartalékkal rendelkezik, miközben 2010-ben még a megkérdezettek felének semmilyen megtakarítása nem volt.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára úgy vélekedett, a pénzügyi tudás átadása társadalmi érdek, azokban a családokban, ahol a szülők felelősen döntenek az anyagiakról, a gyerekek is szinte automatikusan elsajátítják ezt a gyakorlatot.

A pénzügyi kultúrát nem lehet elméletben oktatni, gyakorlatorientált képzésre van szükség – hangsúlyozta a főtitkár.