Hatalmasra nőnek a városok

Folyamatosan nő a városlakók aránya. 1800-ban az emberek mindössze tíz százaléka élt városokban, ugyanakkor 2009 óta a városi lakosság meghaladja a vidékit – az Egyesült Államokban pedig az emberek nyolcvan százaléka városlakó. Ahogy egyre többen költöznek a jobb élet reményében a városokba, úgy duzzadnak a metropoliszok. De melyik a bolygó legnagyobb városa? – teszi fel a kérdést cikkében a Magyar Nemzet.

A városokat kiterjedésük vagy lakosságszámuk alapján szokás rangsorolni. De melyik módszer a pontosabb? – Mindkettő ugyanolyan rossz és ugyanolyan jó – mondta Kevin Ward, a Manchesteri Egyetem humánföldrajz-professzora a Live Science-nek. A kutató szerint egy város nagysága nem csupán a lakosságszám, illetve a kiterjedés alapján mérhető, hanem azon is, hogy milyen hatással van a világ kultúrájára. Ezen a téren Párizst, Londont vagy New Yorkot mondhatjuk a legnagyobbnak. Ez azonban szubjektív, kevéssé mérhető szempont.

Ugyanakkor egy város méretének definiálása is nehéz, mert nincs általánosan elfogadott módszer annak meghatározására, hogy mi a város, hol kezdődik és hol végződik. – Az, hogy mi számít városnak, országonként változik – jegyezte meg Kevin Ward. Pár száz ember otthonát ritkán tekintik városnak, miközben erre is akad példa.

Vatikánváros például a világ legkisebb független országa, 453 lakossal, akik 0,49 négyzetkilométeren élnek. Eközben Ngerulmud, a Palau Köztársaság fővárosa a Csendes-óceán nyugati részén, szintén mindössze négyszáz lakosa van, de területe 466 négyzetkilométerrel nagyobb, mint a Vatikáné. (Budapest 525 négyzetkilométert foglal el.)

Különböző források a világ legnagyobb városainak listázásakor a területet vették figyelembe. A WorldAtlas és a World Population Review szerint ezen a téren New York az első. A két forrás azonban eltérően értelmezi az amerikai metropolisz méretét. A WorldAtlas szerint New York kiterjedése 8683 négyzetkilométer, míg a World Population Review 12 093 négyzetkilométerre teszi. Azért jelentős az eltérés, mert nincsenek konkrét normák a városok határainak meghatározására. A lakosság számát tekintve azonban New York közel sem áll a lista élén. A World Population Review szerint a 8,177 milliós New York jelenleg a világ 45. legnépesebb városa, a malajziai Kuala Lumpur mögött (8 419 566 lakos) és a kínai Hangzhou (8 044 878 lakos) előtt helyezkedik el.

A lakosság száma alapján megkérdőjelezhetetlen Tokió elsősége. A World Population Review szerint 37,274 millió ember él a szigetország fővárosában. Ötmillió emberrel több, mint a második helyen álló indiai Delhiben, amely 32 millió ember otthona. Más források azonban eltérő következtetésekre jutottak. A német Statista szintén Tokiót nevezi meg a legnagyobb lélekszámú városnak, de 39,1 millióra teszi a létszámot. Ezen a listán az indonéziai Jakarta a második legnépesebb város 35,3 millió lakossal, Delhi pedig a harmadik 31,8 millióval.

Az emberiség jövőjét egyre inkább a városok jelentik, mivel 2050-re a világ lakosságának csaknem hetven százaléka él majd a városokban.

Ezeknek a központoknak számos kihívással kell szembenézniük, miközben folyamatosan terjeszkednek. Egyes városokban a fő kihívás a növekedés fenntartható módon történő kezelése lesz, máshol pedig az, hogy mit kezdjünk az elmúlt évtizedek infrastrukturális örökségével.

Hbár nehéz egyértelműen megmondani, melyik város a legnagyobb, nyilvánvaló, hogy a világon egyre több a legalább tízmillió lakosú megacity. Az ENSZ becslései szerint 2030-ra akár 43 megaváros is lehet a mai 31-gyel szemben. A világszervezet szakértői úgy számoltak, hogy 2028-ra Delhi letaszítja a trónról Tokiót.

Borítókép: utcakép New Yorkból (Shutterstock)