Az Apokalipszis kárpitjának maradványait fedezték fel egy párizsi galéria raktárában

A világ legnagyobb középkori faliszőnyegének, a Franciaországban, az angers-i várkastélyban őrzött Apokalipszis kárpitjának töredékeit találták meg egy párizsi galéria raktárában, a maradványokat a galéria a francia államnak adományozta.

Hiányos voltuk ellenére a maradványok nagy értéket képviselnek a kulturális örökség szempontjából – közölte a felfedezést bejelentő Loire-völgyi Kulturális Igazgatóság (DRAC).

A Charles Ratton & Guy Ladriere párizsi galéria még a múlt év tavaszán jelezte a kulturális minisztériumnak, hogy talált a raktárában 30 darab falikárpit-töredéket, amely vélhetően az angers-i várkastély világhírű nevezetességének részét képezi.

Mint azt a művészettörténészek megállapították, a véletlenül felfedezett töredékek a több mint 100 méteres faliszőnyeg-sorozat negyedik darabja főalakjának díszítéséhez tartoznak. A közlemény szerint a virágmotívumok jól kivehetők, a szőttes színei jó állapotban maradtak fenn.

A galéria közlése szerint a töredékeket 1924-ben vásárolta Charles Ratton galériatulajdonos, azok rögtön a raktárba kerültek, ahonnét nem is mozdították el őket egészen 2020-as felfedezésükig.

Még vizsgálják, hogy a faliszőnyegdarabok restaurálásra szorulnak-e, mindenesetre a töredékek Angers várkastélyának múzeumába kerülnek – közölte a DRAC.

Az apokalipszist Szent János látomásai alapján bemutató gigantikus faliszőnyeget I. Lajos Anjou-herceg rendelte 1373-ban Nicolas Bataille-tól, a 14. század második felének legismertebb szőnyegszövő művészétől, aki 1375-től 1380-ig dolgozott rajta Hennequin de Bruges illusztrátor rajzai alapján. Eredetileg 168 méter hosszú és 5,5 méter magas volt, hét darabból állt, amelyek mindegyike egy bibliai személyiséget ábrázolt, utána váltakozva vörös és kék alapon 14 jelenet következett az Apokalipszisből.

Az Apokalipszis kárpitját kastélyaik díszítésére használták az Anjou-hercegek, végül René király Angers székesegyházára hagyta a ritka műremeket. Ott őrizték a 18. századig, a forradalom idején mint egyházi vagyontárgyat elkobozták és darabokra vágták, sok része eltűnt. Ami megmaradt, 1843-ig hányódott, amikor Angers püspöke egy árverésen megvásárolta és újra kiállította a katedrálisban.

A mai állapotában csupán 104 méter hosszú faliszőnyeg 1954-ben nyert elhelyezést az angers-i várfalak közt épített múzeumban.