Még ma is több millióan élnek „modern” rabszolgaságban

Modern rabszolgaság és álszent képmutatás. Ezzel a címmel jelent meg a Gatestone Institute jelentése, amely rámutat arra, hogy mennyire álszent és képmutató a BLM (Black Lives Matter) már-már faji háborúhoz vezető alaptétele az Afrikából rabszolgákat behajózó bűnös fehérekről, mint minden baj forrásáról – írja a V4NA Hírügynökség.

Először is, a becslések szerint Afrikában még mindig 9,2 millióan élnek „modern” rabszolgaságban

– állapította meg tavaly a Global Slavery Index. Ez magában foglalja a kényszermunkát, a kényszerített szexuális kizsákmányolást és a kényszerházasságot is. Ma több mint háromszor annyi ember él az előbbiek kényszere alatt, mint ahányat fogva tartottak és eladtak a transzatlanti rabszolga-kereskedelem 350 éves időszakában, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) szerint. Ráadásul, a modern rabszolgasággal a bűnügyi hálózatok évente körülbelül 150 milliárd dollárt keresnek, amely csak valamivel kevesebb mint a kábítószer-csempészet és a fegyverkereskedelem összesen.

Maliban a “belső” rabszolgák számát 250 ezer főre becsülik. A Guardian megszólaltatott egy Raichatou nevű rabszolgát, aki elmondta, hogy rabszolgává hét éves korában vált, amikor anyja, aki szintén rabszolga volt, meghalt. „Apám csak tehetetlenül nézte, amikor anyám »mestere« eljött és bejelentette, hogy igényt tart rám és a testvéreimre” – mondta. Raichatou 20 évig a család szolgájaként dolgozott fizetés nélkül, majd házasságba kényszerítették egy másik rabszolgával, akit előzőleg még nem is ismert, hogy ha majd gyermekeik lesznek, akkor még több rabszolgával láthassák el a gazdájukat.

Mauritániában a becslések szerint a népességnek körülbelül 20 százaléka rabszolga, annak ellenére, hogy a rabszolgaságot hivatalosan betiltották 1981-ben. Ők többnyire a haratin kisebbségből származó fekete afrikaiak, szemben a lakosság csaknem felével, akik arabok vagy berberek. Aichetou Mint M'barack is haratin rabszolga volt. Ugyanúgy mint a nővérét, az anyjától őt is elvették, majd szolgának adták a “mester” családtagjainak. Később összeházasodott a “mesterrel” és nyolc gyermekük született. Közülük kettőt elvettek tőle, hogy más családok rabszolgái legyenek.

Tavaly a Time magazin megszólaltatott egy nigériai férfit, aki Európába igyekezett és útközben lett belőle rabszolga. Az ország déli határán találkozott egy látszólag barátságos taxisofőrrel, aki felajánlotta neki, hogy ingyen elviszi őt a fővárosba, Tripoliba. Ehelyett 200 dollárért eladta egy „arab embernek” és az „adósságát” azzal kellett törlesztenie, hogy egy építkezésen dolgozott. Ez három alkalommal is megismétlődött: eladták, majd az „adóssága” fejében ismét kényszermunkát kellett végeznie.

A szexkereskedelem is a modern rabszolgaság része.

A nigériai maffia például a Washington Post 2019. évi jelentése szerint körülbelül 20 ezer nigériai nővel, köztük kiskorúakkal folytat emberkereskedelmet. Szicíliában, az ottani nigériaiak szervezésében prostituáltként (adósrabszolgaként) fizetik vissza a Nigériából Európába való szállításuk költségeit.

A BLM aktivistái és az őket támogatók a fentiekkel éppúgy nem foglalkoznak, mint például a Nagy-Britanniában létező modern rabszolgasággal.

A Global Slavery Index szerint 2018-ban körülbelül 136 ezren voltak, többségükben albánok és vietnamiak. Döntő többségüket emberkereskedők szállították a szigetországba, hogy rabszolgákként dolgozzák le a szállítási költségüket (éppúgy mint a nigériai örömlányok) elsősorban a kannabisz-kereskedelemben, amelyek Nagy-Britannia 2,6 milliárd font értékű kannabiszpiacát működtetik. A többiek ugyanúgy rabszolgaként dolgoznak a bordélyházakban, éttermekben, vagy magánlakások háztartásaiban. Ráadásul, a Vietnámból érkező, jobb életet kereső, becsempészett, majd rabszolgának eladott bevándorlóknak körülbelül a fele 18 év alatti gyerek.

Borítókép: illusztráció