A világ leghíresebb karácsonyi éneke több mint kétszázéves

Joseph Mohr, a Csendes éj szövegének szerzője Salzburgban született, itt járta ki az iskoláit. Később mint segédlelkész a közelben található falvakban vállalt szolgálatot, így került Mariapfarrba is, ahol 1816-ban megírta a karácsonyi éneket – írja legfrissebb számában a Vasárnap Reggel.

Akkoriban Ausztria ezen vidékein még erősen érezni lehetett a napóleoni háborúk hatását: az emberek nagyon szegények voltak, éhínség pusztított, és bizonyos városok, falvak romokban hevertek. Ezek a körülmények mély benyomást tettek a fiatal papra, ez ihlette meg őt a béke után vágyakozó költemény megírására. Ám a mű megzenésítésére még két évet várni kellett.

Orgona helyett gitárral

Ugyanebben az időben a Salzburgtól néhány kilométerre fekvő Arnsdorfban élt és dolgozott Franz Xaver Gruber iskolai tanító és templomi orgonista. A közeli Oberndorfban is szolgálatot vállalt a Szent Miklós-templomban, itt találkozott az időközben ide helyezett segédpappal, Mohrral. A szövegíró 1818. december 24-én szeretett volna átadni valamit közösségének a karácsony alkalmából, ám ajándékokról álmodni sem mert. Megkérte hát a tehetséges orgonistát, hogy zenésítse meg korábbi költeményét. Gruber estére el is készült, ám mivel a templom orgonája éppen nem működött, ezért első alkalommal, a misén, gitárkísérettel adták elő a dalt.

Mindenki együtt énekli

Igazán ünnepi hangulatba kerülhet, ha elindul felfedezni a szerzőpáros életéhez köthető helyszíneket! Már csak azért is, mert az elmúlt években számtalan helyen emléket állítottak Mohrnak, Grubernek és magának a dalnak.

Salzburgban a szövegíró életének főbb helyszíneit akár szervezett túrán is végigjárhatja, és betérhet például a salzburgi dómba, ahol Mohrt megkeresztelték, vagy tehet egy sétát a Steingassén, amelynek az egyik házában felnőtt. Mariapfarrban egy tér viseli a szerző nevét, és az itt található plébánián berendeztek egy Csendes éj-múzeumot. Ennek fő attrakciója egy 1750-es évekből származó betlehemi jászol.

Az oberndorfi Szent Miklós-templom helyén emelt Csendes éj kápolnában mára hagyománnyá vált, hogy szenteste, délután 17 órakor, a világ különböző pontjairól ideözönlő turisták minden évben együtt éneklik a dalt a saját nyelvükön. A „bábeli kórus” tagjaként mindenki átérezheti a dal valódi üzenetét: a béke és az összetartozás fontosságát.

Csokit is elneveztek róla

Salzburg tartományban egyébként tíz olyan múzeumot is talál, amelyet a Csendes éjnek szenteltek, ezek közül az egyik Gruber egykori rezidenciáján kapott helyet. Itt betekinthet a zeneszerző és az 1800-as évek osztrák kisiskolásainak életébe, a közel 500 éves Maria im Mösl templomban pedig megcsodálhatja azt az orgonát, amelyen annak idején Gruber is játszott.

Gruber életének utolsó éveit Halleinben töltötte, ahol természetesen szintén található egy tematikus múzeum, itt a komponista gitárját állították ki. Térjen be a Confiserie Braun cukrászdába, ahol számos adventi különlegességet kóstolhat, például a „Csendes éj egérke” névre keresztelt bonbont.

Joseph Mohr végső nyughelye, Wagrain is számos látványosságot kínál: a Pflegerschlössl kastélyban lévő múzeumban elhelyeztek például egy földgömböt, amin végigkövetheti a dal világhódító útját, melyet mára több mint 300 nemzet fordított le a saját nyelvére.

Hosszú út a világhírnévig

A legenda szerint 1818-as előadása után a dal feledésbe merült, kottáját pedig néhány évvel később találta meg a Szent Miklós-templom orgonájának felújításakor Karl Mauracher orgonajavító mester. Állítólag annyira megkedvelte az ismeretlen eredetű szerzeményt, hogy elvitte magával Fügen városába, ahol számos vándor népdalénekes család élt. Így kerülhetett be a Rainer família repertoárjába, és hangozhatott el 1931-ben Lipcsében. Hatalmas sikert aratott, és hamarosan nyomtatásban is megjelenhetett a Négy eredeti tiroli dal című gyűjteményben, majd terjedt el világszerte.

Borítókép: illusztráció