Tilos meghalni a Spitzbergák földjén

Szigorúan tilos meghalni a Norvégiához tartózó Longyearbyenben, a dörgedelmes tilalmat egy 1950-es törvény mondja ki. Longyearbyen a világ legészakibb városa és a körülbelül harminc szigetből álló Spitzbergák (Svalbard) legnagyobb települése. A várost 2144-en lakják, többnyire norvégok és oroszok, legtöbben közülük bányászattal foglalkoznak -írja a Vasárnap Reggel.

Longyearbyenben számos, első hallásra meghökkentő rendelkezés él. Az év bizonyos szakában szívesen látják a turistákat, a macskák azonban nemkívánatosak, hogy ezzel is óvják a szigetvilág madárvilágát, nehogy egyedei eledelként végezzék. A törvény szerint az épületekbe csakis mezítláb szabad belépni, az alkoholfogyasztást pedig „ésszerűsítették”, azaz jogszabály rendelkezik arról, hogy személyenként és adott idő alatt mekkora mennyiséget lehet vásárolni.

Más kérdés, hogy az alkoholt rendkívül olcsón mérik a környéken.

Új betelepülőket a város nem fogad, és mihamarabb távozniuk kell azoknak, akik valamilyen okból elveszítik a munkájukat. A sarki hideg és a különösen nehéz életkörülmények miatt ugyanis a település vezetői nagyon fontosnak tartják, hogy minden ott lakó képes legyen előteremteni a megélhetéséhez szükséges feltételeket.

A felsorolt szabályok közül a legmegdöbbentőbbre, a halál tilalmára a zord időjárás ad magyarázatot. Az Északi Sark közelében fekvő Longyearbyenben a hőmérséklet ritkán kúszik fagypont fölé, a talaj sosem enged fel, emiatt aztán az eltemetett holtestek nem bomlanak el. Az ötvenes években a város polgármestere rendelettel oldotta meg a problémát, és örökre kitiltotta a halált a településről.

Adalék a fél évszázaddal ezelőtti döntés indokoltságához: 1998-ban egy tudósokból álló csoport a spanyolnáthát tanulmányozta, s hogy közelebb jussanak a megfejtéshez, a városi temetőből exhumálták az 1918-as világjárvány idején elhunytakat. Legnagyobb megdöbbenésükre a térségben uralkodó fagy az 1918-ból származó, azaz évszázados vírusok egyes részeit is épségben megőrizte.

A meghalás tilalma mellett a születést is tilossá nyilvánították Longyearbyenben.

A városban erre a célra felszerelt kórház sincs, a várandós nőket jóval a szülés időpontja előtt a kontinensre viszik, és csak a már néhány hetes és megerősödött újszülöttel térhetnek vissza. A költségeket a biztosító állja.

Ketil Isaksen norvég klímakutató 2016-ban riadót fújt az örök tél városában, mondván rendkívül gyors a felmelegedés a térségben. Tavaly januárban a twitteren közzétett egy grafikont is, amely szerint 1999 és 2016 között a talaj hőmérséklete mínusz 5 fokról mínusz 2-re emelkedett.

Borítókép: Shutterstock